Főmenü megnyitása

Módosítások

a
A cím és a tartalom a [[Római Köztársaság]] bukása után a [[Principatus|principátus]] idején fokozatosan alakult ki, ahol szükség volt egy monarchikus rendszerre, de sem a [[Római Királyság]] idején lejáratott királyi, azaz rex cím, sem a [[Lucius Cornelius Sulla|Sulla]] és [[Caius Iulius Caesar|Caesar]] miatt rossz emlékű örökös [[dictator]]i cím nem hangzott jól.
 
[[CaiusAugustus Octavianusrómai Caesar Augustuscsászár|Augustus]] ezért [[princeps]]-nek neveztette magát, ''isten fiának'', miután fogadott apját, Julius[[Caius Iulius Caesar-t|Julius Caesart]] halála után az istenek közé emelték, és a köztársaság több [[magistratus|tisztségét]] és címét személyében egyesítette. Olyanokat, mint: [[Tribunus plebis|néptribunus]] (sérthetetlenség és vétójog), [[pontifex maximus]] (szakrális szerep), [[consul]] (végrehajtó hatalom], [[censor]] (a szenátus összeállítása), [[imperator]] (hadseregparancsnok). Nevét pedig, ami eredetileg ''Caius Octavianus'', majd a Caesar általi örökbefogadás után ''Caius Iulius Caesar (Octavianus)'' lett, ''Imperator Caesar Augustus''-ra változtatta. A későbbi princepsek mind felvették Caesar nevét is, ezért az az uralkodó szinonimája lett, ugyanakkor Augustus neve még nagyobb reputációt takart. A trónörökös csak a Caesar nevet, a princeps az Augustus nevet is viselte.
 
A [[dominatus]] idejére alakult ki tartalmilag is a császár emberek fölötti fogalma. A princeps csak első volt az emberek között, a [[dominus]] viszont eredeti jelentésében nem egyszerűen urat, hanem a rabszolgák urát jelentette, ezért ennek felvétele, mint megszólítás - igen sértő volt a szenátorok szemében - az emberek fölé emelte. [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] tetrarchiája idején a négy részre - kétszer két részre - osztott birodalom és a saját birodalomfele élén a '''senior Augustus''' állt, a másik birodalomfél élén a '''iunior Augustus'''. Mindkét birodalomfél egy-egy kisebb része az alárendelt '''Caesar''' hatáskörébe tartozott.
 
[[Fájl:Suleyman 1st Great 1494 1566 Lorck.jpg|bélyegkép|balra|100px|I. Szulejmán négyes koronája]]
[[Fájl:Weltliche Schatzkammer Wien white.jpg|thumb|Az Osztrák Császárság jelképe, Rudolf császár koronája (az osztrák uralkodókat sohasem koronázták).]]
 
Németország az osztrákok legyőzése ([[königgrätzi csata]]) és III. Napóleon megbuktatása után [[Porosz Királyság|Poroszország]] vezetése alatt egyesült Ausztria kihagyásával (ún. [[Észak-németÉszaknémet Szövetség|kisnémet egység]]), és [[Versailles-i kastély|Versailles]]-ban 1871. január 18-án kikiáltották a [[Német Birodalom|Német Császárságot]], a császári címet a porosz királynak, [[I. Vilmos német császár|I. Vilmosnak]] adva. Ezután lett a hagyományosan franciaellenes és németbarát brit politika németellenes és francia szövetséges.
 
[[Viktória brit királynő]] 1876-ban lett regina et imperatrix (királynő és császárnő), miután – távollétében – Delhiben január elsején formálisan bevezetik a császárságot. Ettől a naptól aláírása „Victoria RI”. Unokája, [[V. György brit király|V. György]] 1911. december 12-én [[Delhi]]ben veszi fejére az indiai császári koronát.<ref group="J">Ez volt az első eset, hogy angol uralkodó interkontinentális utat tett. Trónörökösként György 1905-ben már járt Indiában.</ref> [[VI. György brit király|VI. György]] 1949-ben, [[India]] függetlenné válásakor elvesztette az „India császára” címet.