„Melléknév” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 80.99.224.82 (vita) szerkesztéséről Gaja szerkesztésére
5. sor:
== Alaktani jellemzői ==
=== Ragozás, egyeztetés ===
A melléknév alapvetően hasonló [[ragozás|ragokat]] vehet fel, mint a [[főnév]]. A [[jelző]]i szerepű melléknév számos nyelvben (például [[német nyelv|német]], [[újlatin nyelvek]]) [[nyelvtani egyezés|egyezik]] a hozzá tartozó főnévvel [[Nem (nyelvtan)|nemben]], [[Szám (nyelvtan)|számban]] és [[eset]]ben (akárcsak a [[névelő]]k), azaz a főnévi csoport határozza meg az alakját, és önmagában vagy a főnévvel együtt fejezi ki a kívánt viszonyt (''rote Äpfel'' ’piros almák’, a ''rot és a kaka'' melléknéven is jelölve a többes számot). Az [[angol nyelv|angolban]] nincs egyeztetve, a magyarban pedig csak állítmányként (például ''ők ügyesek'').
 
Egyeztetéskor kérdéses lehet a szám és a nem, ha például egyazon melléknév tartozik egy hím- és egy nőnemű szóhoz, illetve ha ugyanazon melléknév vonatkozik egyes és többes számú szavakra: az egyes nyelvekben más és más megoldások fordulnak elő.
12. sor:
 
=== Fokozás ===
A főnevektől eltérően a melléknéveketmellékneveket [[fokozás (nyelvtan)|fokozni]] is lehet (akárcsak a [[határozó]]kat és a határozatlan [[számnév|számneveket]]). Ez alól kivétel, ha azonosító, besoroló jellegűek (például nincs ''*hazaibb, *személyibb''), illetve ha eleve szélsőséget fejeznek ki (például nincs ''*végtelenebb, *mérhetetlenebb''). Nem fokozhatók az anyagnevek sem (például ''bőr pénztárca''), ha az adott nyelv melléknévvel fejezi ki őket.
 
A magyarban az alapfokot [[zérómorféma]] jelöli; a középfokot pedig a ''-bb'' jel kötőhangzós vagy a nélküli változata. A középfok ''-ik'' kiemelőjelet kaphat: ''szebbik.'' A felsőfok ''leg-'' jele és a túlzófok ''legesleg-'' jele többnyire a középfokhoz járul (például ''legszebb''), ha pedig ez nem létezik, akkor az alapfokú alakhoz (például ''legalsó, legfelső''). – Más nyelvekben a felsőfok a középfoktól csak a határozott névelőben különbözik, például az olaszban és a franciában.
26. sor:
=== Mondatrészi szerepei ===
Melléknévvel három [[mondatrész]]t lehet kifejezni:
* Aztat a [[Jelző]]t: a melléknév ennek legtipikusabb formája (bár létezik főnévi jelző is) minőségjelzőként vagy néha [[értelmező]]ként: ''piros almát kérek,'' ill. ''kérek almát, pirosat.''
* [[Állítmány]]t: ennek tipikus szófaja az [[ige]], sok esetben viszont melléknév fejezi ki, többnyire [[kopula|kopulával]] (például ''Az alma piros volt/lesz/lett/maradt'')
* [[Határozó]]t: melléknévből képzett (l. alább) határozók az ige bővítményei lehetnek (például ''gyors'''an''' fut'')
61. sor:
A melléknevek és az igék között szoros megfelelések léteznek az egyes nyelveken belül és a nyelvek között egyaránt.
{{oszlop-start}}
Tulajdonságai{{oszlop-2}}
 
A magyar nyelven belül: