„Platón” változatai közötti eltérés

A legvalószínűbb feltevés a Hermanné, bizonyos fokig egybekapcsolva Schleiermacheréval: Platón életében minden bizonnyal volt egy korszak, amikor még főként Szókratésszel foglalkozott, ide tartozik Zeller szerint a ''kisebbik Hippiász,'' az ''Euthüphron,'' az ''Szókratész védőbeszéde'' a ''Kritón,'' a ''Lüszisz,'' a ''Lakhész,'' a ''Kharmidész'' és a ''Protagórász.'' A második korszakba a megarai korszakot elvető Zeller szerint a ''Phaidrosz, Euthüdémosz, Gorgiasz, Menón, Theaitétosz, Szofista, PolitikaAz államférfi, Parmenidész'' és ''Kratülosz'' című művek tartoznak. Ennél későbbiek ''A lakoma'' (Kr. e. 385), a ''Phaidon'' és a ''Philébosz.'' Ezek után következik aaz ''RespublikaÁllam,'' a ''Timaiosz,'' a ''Kritiász,'' (az előbbi két dialógusában említi [[Atlantisz]] szigetét) majd a ''Törvények,'' ami Platón utolsó műve és csak halála után adták ki. Részben fejlődése tükröződik ebben a sorrendben, de részben didaktikai terv is érvényesül benne; nem valószínű, hogy miután már nézetei megállapodtak, csak a véletlen irányította volna irodalmi tevékenységét. A [[bizánc]]i [[Arisztophanész]] trilógiákban, [[Thraszüllosz]] tetralógiákban állította össze Platón műveit.