„Mozaik” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Dencey (vitalap | szerkesztései)
38. sor:
== Keresztény mozaikok ==
[[Fájl:Christ_Pantocrator_Deesis_mosaic_Hagia_Sophia.jpg|bélyegkép|Krisztus a [[Hagia Szophia|Hagia Szophiában]]]]
[[Fájl:Basilica di San Vitale - Ravenna (14089013399).jpg|balra|bélyegkép|[[San Vitale-templom]], [[Ravenna]]]]
A mozaikok új kora a 3. század végén, de inkább a 4. században, a [[kereszténység]] előretörése, majd államvallássá tétele idején kezdődött el, főleg [[I. Theodosius római császár|I. Theodosius]] uralkodása idején. Az új világképnek megfelelően a mozaik megjelenése, sőt lényege változott meg. Amíg a korábbi mozaikmesterek a minél teljesebb valóságábrázolásra törekedtek, addig a kereszténység nem a fizikai megjelenés tökéletességét kívánta meg, hanem a szellemi, transzcendentális lényeg kifejezését. Egy egészen új [[ikonográfia]] jelent meg: az ábrázolt alakok egyszerűbbekké, látszólag „primitívebbekké”, ugyanakkor azonban átszellemültebbekké váltak, a képi megjelenés naturalizmusa átadta a helyét a misztifikáló ábrázolásnak. Az új mozaikokon már egyáltalán nem törekedtek a térbeliség szemléltetésére, a kétdimenziós alakábrázolásra törekvés, a frontális megjelenés csaknem kizárólagossága volt a jellemző.{{refhely|Hollingsworth 1995|99. oldal}}
 
A mozaikok új kora a 3. század végén, de inkább a 4. században, a [[kereszténység]] előretörése, majd államvallássá tétele idején kezdődött el, főleg [[I. Theodosius római császár|I. Theodosius]] uralkodása idején. Az új világképnek megfelelően a mozaik megjelenése, sőt lényege változott meg. Amíg a korábbi mozaikmesterek a minél teljesebb valóságábrázolásra törekedtek, addig a kereszténység nem a fizikai megjelenés tökéletességét kívánta meg, hanem a szellemi, transzcendentális lényeg kifejezését. Egy egészen új [[ikonográfia]] jelent meg: az ábrázolt alakok egyszerűbbekké, látszólag „primitívebbekké”, ugyanakkor azonban átszellemültebbekké váltak, a képi megjelenés naturalizmusa átadta a helyét a misztifikáló ábrázolásnak. Az új mozaikokon már egyáltalán nem törekedtek a térbeliség szemléltetésére, a kétdimenziós alakábrázolásra törekvés, a frontális megjelenés csaknem kizárólagossága volt a jellemző.{{refhely|Hollingsworth 1995|99. oldal}}
[[Fájl:Basilica di San Vitale - Ravenna (14089013399).jpg|balra|bélyegkép|[[San Vitale-templom]], [[Ravenna]]]]
A mozaikművészet változása összefüggött azzal is, hogy ebben az időszakban kezdték alkalmazni a színes [[üveg]]kockákat mozaikkészítésre. Ez a fajta mozaik könnyebb volt, mint a márvány- vagy kőmozaik, így az alkotások felkerülhettek a falakra, a mennyezetekre, a kupolákba. Voltak már ilyenek korábban is, de ebben az időszakban váltak általánossá. A padlómozaik természetesen megmaradt ezután is, de már csak geometrikus mintázatúakat készítettek. Az üvegmozaikszemek úgy készültek, hogy az olvadt és kívánt színre kevert folyékony üveget (színezőanyagként különböző fém-oxidokat használtak: például a kék színhez a [[kobalt]], a vöröshöz, barnához a [[vas]], a zöldhöz a [[réz]] oxidját) megfelelő vastagságban egy lapra öntötték, majd megszilárdulás és kihűlés után – a mai üvegesek módjára – megkarcolták az egyik felületét, így tudták a kívánt méretre darabolni. Az üvegpaszta-gyártás fejlődése révén egyre több szín került a mozaikrakók kezébe, még aranyszemcséket is készítettek (ami aztán az új típusú mozaik jellemző színe lett). Az aranymozaikot úgy készítették, hogy az üveglapra aranyfóliát helyeztek, majd ezt egy újabb, ezúttal igen vékony réteg üveggel fedték, hogy az aranyfüst réteg ne sérülhessen. Az aranyszemek természetesen igen drágák voltak, ezért elég gyakran megfelelő árnyalatú sárgával keverték a rakáskor. Ennek előnye is volt: az ily módon „kevert” aranyfelület nem volt olyan rideg, fémes hatású, mint amilyen egységes aranykockákból kirakva lett volna.{{refhely|Dercsényi 1943|7. oldal}}{{refhely|Granasztói 1970|24–26. oldal}} Érdekesség, hogy az üvegmozaik (feltehető) alkalmazásáról már sokkal korábbi írásos feljegyzés emlékezik meg. Eszerint az i. e. 3. században – [[Arkhimédész]] felügyelete mellett – készült egy díszhajó II. Hierion [[siracusa]]i uralkodó számára, aminek a belsejét az [[Iliasz]]ból vett jelenetek díszítették, és ezek a képek üvegmozaikból voltak kirakva.{{refhely|Dercsényi 1943|10–11. oldal}}{{refhely|Granasztói 1970|12. oldal}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mozaik