„Mekszikópuszta” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor:
A mekszikópusztai elárasztások sekély, szikes vízfelülete sok vízimadárfaj számára biztosít alkalmas fészkelő, táplálkozó és pihenőhelyet. A fészkelő fajok közül elsősorban a szikesekhez kötődő fajok jelentősek. A [[gulipán]] a hazai szikesek jellemző fészkelője, mintegy 200 páros állománya költ a közeli [[Fertőzug]] (Seewinkel) sekély szikes tavacskái (Lacke) mellett. Mekszikópusztán 5-25 pár telepszik meg kisebb szigeteken. Hasonló helyeken épít fészket a [[gólyatöcs]], de ez kevésbé ragaszkodik a kopár szigetekhez. Azokban az években, amikor nagy területű, növényzettől mentes szikes tófenék alakul ki költhet a [[széki lile]] is, de megtelepedése rendszertelen, csak ritkán talál megfelelő kötőhelyet. Állománya a fertőzugi populáció perem-állományának számít.
 
A magasabban fekvő szigeteken [[dankasirály]]ok költenek, [[szerecsensirály]]okkal közös telepben. A szerecsensirályok állománya erősen ingadozó, de növekvő tendenciát mutat. A költőtelepbe rendszeresen belefészkel néhány pár [[üstökösréce]], [[kendermagos réce]], [[barátréce]] és [[cigányréce]] is. A tó nádasaiban fészkelő [[nyári lúd]] állomány nagyobb része a sekély vízzel borított szikes gyepeken és azok környékén neveli fiókáit. Az utóbbi néhány évben rendszertelenül költ a [[bütykös ásólúd]], amely a hazai madárfauna újonnan megtelepedett fészkelője. A gyepnek azon a részén, ahol már nincsen összefüggő tartós vízborítás rendszeresen fészkel néhány pár [[piroslábú cankó]] és [[nagy goda]], és sokfelé költ a [[bíbic]].
 
Az itt nem fészkelő fajok közül néhány a nádasból rendszeresen ide jár táplálkozni. Elsősorban a gém-félék, mint a [[nagy kócsag]], a [[szürke gém]] és a [[kanalasgém]] kisebb-nagyobb csapatai és a [[vörös gém]] néhány egyede figyelhető meg rendszeresen. A nádasban költő [[barna rétihéja|barna rétihéják]] rendszeresen itt vadásznak. Egyes récefajok, mint a hazánkban csak nagyon ritkán fészkelő [[csörgő réce]] tömegesen nyaralnak át itt.
28. sor:
A tavaszi és az őszi madárvonulási időszakban szinte minden Kárpát-medencében előforduló vízimadár-faj megjelenhet. A rendszeresen átvonuló fajok közül vonulásuk csúcsidőszakában tízezres nagyságrendet is elérhet a [[nyári lúd]], a [[nagy lilik]], a [[vetési lúd]], az úszórécék közül a [[csörgő réce]] és a [[tőkés réce]] mennyisége. Ezt megközelítheti a [[pajzsos cankó]] és a [[bíbic]].
 
A mekszikópusztai szikeseken eddig mintegy 300 madárfajt regisztráltak, ezek közül számos faj ritkaságnak számít. Első alkalommal itt figyelték meg a [[ázsiai pettyeslile|ázsiai pettyeslilét]] és a [[kékbegy]] Észak-Európában honos alfaját. A [[sarki csér]] hazai előfordulásainak fele innen ismert. Érdekesség a [[Baird-partfutó]] és a [[Bonaparte-partfutó]] előfordulása. Hazánkban csak itt folyik rendszeres vízimadár[[gyűrűzés]], ennek eredményeként a jelölt madarak közül többek között a [[csörgő réce]], a [[kis lile]], a [[réti cankó]], a [[sárszalonka]] és a [[havasi partfutó]] [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] zajló vonulásáról származó adatok jelentősek. Itt gyűrűzték eddig az összes [[vándor partfutó]]t Magyarországon.
 
==Természetvédelmi kezelés==