„Logika” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései)
kékít
171. sor:
A logika (mely egy volt a középkori trivium, a „három szabad tudomány” közül a [[nyelvtan]] és a [[retorika]] mellett) alapelveit [[Arisztotelész]] fektette le az [[Organon (Arisztotelész)|Organonban]] (itt elsősorban egyszerűbb, [[kvantor]]okat tartalmazó következtetéseket és néhány [[modális logika|modális]] következtetést vizsgált), illetve a korai sztoikusok (Küsziphosz, Philón) a róluk megmaradt írásokban (ők alapvetően egyedi mondatokkal, és a kijelentéslogika általános szabályaival foglalkoztak). A logika mai modern változatának kialakulása a 19. század végéig váratott magára [[Gottlob Frege]] munkásságáig. Ekkor már szorosan összefonódott a matematika megalapozásának filozófiai és technikai problémáival. Egyfelől [[Bertrand Russell]], [[Wittgenstein]] és [[Gottlob Frege|Frege]] révén résztudományként kialakult a filozófiai logika, másfelől a matematikai alkalmazások nagy mennyisége miatt pl. [[Alfred Tarski]]nak és [[Kurt Gödel]]nek köszönhetően kivált belőle a [[matematikai logika]].
 
Tradicionálisan (egészen az újkorig) logikának számított minden, ami [[Arisztotelész]] Organonjában benne foglaltatnak, így szemiotikai, episztemológiai, retorikai, érveléselméleti témákat.<ref>Arisztotelész a „logika” szót ''az általa alkotott tudomány megnevezésére'' nem használta (kommentátorai, mint [[Aphrodisiasi Alexandrosz|Alexandrosz]], később igen; a kifejezés vélhetően csak [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]] korában terjedt el), helyette minden írásában „analitikát” vagy „dialektikát” mond. Az analitikát nem tartotta tudománynak, mert nem fért az általa a ''Metafizika'' c. műben alkotott tudomány-osztályozás keretei közé, viszont ugyanitt olyan elméletként, egyfajta metatudományként jellemzi, amely nélkülözhetetlen a tudományok műveléséhez. Továbbá logikai művei gyűjteményében, az ''Organon''ban egy csomó olyan dolgot vizsgál, ami egész egyszerűen nem a következtetések elmélete (az ''Organon'' két könyve, a ''Katégoriák'' és a ''Herméneutika'' meg sem említi a következtetéseket, hanem az elsőt a mai értelemben metafizikai, a másodikat kijelentésszintaktikai műnek tarthatjuk, a ''Szofisztikus cáfolatok'' sem igazán a formális következtetések tana, hanem inkább alkalmazott érveléselmélet, azaz akkori kifejezéssel: dialektika). Viszont több mint egy évezreden át nagyjából az számított logikának, amivel az ''Organon'' foglalkozott.</ref>
 
== Logika témái ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Logika