Wikipédia

„Sopronkertes” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
317 860 szerkesztés
→‎top: kerület paraméter tartalmának törlése AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor:
== Története ==
A község helyén a mai Brunnengasse és a Musikerheim között 8000 évvel ezelőtt egy nagyobb tó állt, mely a római korban, Krisztus születése körül kiszáradt. A tó északi partján ősi település állt, melynek maradványai a földmunkák és házépítések során sokszor előkerülnek. A templom környékén késő [[bronzkor]]i település nyomai találhatók.
ArAz erdőben a víztározó közelében egy nagyobb halomsír látható, mely a hallstatt-korból, az i. e. 7. századból származik. A templom közelében a római korban egy római villagazdaság állt lakóházzal és számos melléképülettel. A középkori vár előzménye is valószínűleg egy római kori villa volt.
 
A község német alapítású lehet, mert először ''"Pamgort"'' ([[1267]]), majd ''"Pawngarten"'' néven említik. A magyar helységnév ennek fordítása. A középkori település lényegében a [[Bécsújhely]]ből [[Sopron]] felé menő út, mai Handelstraße mentén feküdt.
40. sor:
A falut [[1529]]-ben és [[1532]]-ben elpusztította a [[Oszmán Birodalom|török]], miután a lakosság pótlására horvátokkal telepítették be. [[1683]]. [[szeptember 3.|szeptember 3]]-án újra török és tatár hadak égették fel és rabolták ki. Ebből az időből származik az az itt agyagedényben elrejtett 700 ezüstpénz melyek a Kismartoni Tartományi Múzeumba kerültek. [[1790]]. [[június 15.|június 15]]-én nagy tűzvész pusztított, melyben az egész falu, köztük a templom és 83 lakóház leégett. A templomtoronyban levő harangok is megolvadtak. Az újjáépítéshez a birtokos Esterházy Miklós herceg az épületfát ingyen biztosította. A tűzvész emlékére készült a Szent Flórián-oszlop 1790-ben, mely ma is áll. [[1850]]-ben Sopronkertesen 97 ház állt 689 lakossal, közülük 635 horvát volt.
 
Vályi András szerint ''" PAMGÁRT. Baumgarten. Német falu Sopron Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 15egy mértföldnyire, határjának, ’s vagyonnyainak középszerű mivóltokhoz képest, második osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek szerint ''" Kertes, németül Baumgarten, horvát falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz 1 1/4 mfld, a németujhelyi országutban: 650 kath. lak., s paroch. templommal. Van 757 hold szántóföldje, 51 h. rétje, 50 h. szőlőhegye, 62 h. kertje, 200 h. erdeje. Termeszt buzát, rozsot, árpát, zabot, babot, lencsét és burgonyát. Urbéri telek 30 1/8. Erdeje többnyire fenyves, vegyítve bükk- és cserfával. Birja h. Eszterházy."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
Fejlődésén nagyot lendített a Győr-Sopron-Ebenfurti vasútvonal megépülése [[1879]]-ben, melynek Sopronkertes az egyik állomása lett. [[1891]]-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. Az [[első világháború]]ban 38, a [[második világháború]]ban 76 helyi lakos esett el. A falu [[1945]] húsvétján érte el a front. Több ház és a templom is súlyos károkat szenvedett és újabb négy civil polgár is meghalt a harcok során. [[1955]] után megindult a település gyors fejlődése, új utcák, csatonahálózatcsatornahálózat, községháza, fürdő és sok új családi ház épült. [[1971]] és [[1991]] között Sopronkertes Darufalvával egy nagyközségben egyesült, 1991-óta újra önálló község.
 
[[1910]]-ben 937, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Sopron vármegye]] [[Soproni járás]]ához tartozott.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sopronkertes”