„Supetar” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
72. sor:
*A [[Szent Rókus]] templom építésére [[1630]]-ban kapott engedélyt a supetari Juraj Tironi. A kis templom a Nerežišća felé vezető út mellett a Počivala nevű dombon épült fel. Amint az a bejárat felett olvasgató a templom két év múlva 1632-ben már állt. Az 1784-es pestisjárvány után a település lakói fogadalomból minden év májusának első napján a szent szobrát körmenetben vitték a Szent Rókus templomból a plébániatemplomba, ahonnan 3-án került vissza. Ez a hagyomány a mai napig is él. A templomot valamikor a 19. század végén felújították és bővítették. A nevezetes szobron kívül a templomban még két 19. századi festmény látható, melyek Szent János apostolt és Szent Györgyöt ábrázolják.
*A [[Szent Lukács]] templom Supetar és Doni Humac között félúton található. A supetari plébánia legrégibb szakrális épülete a [[11. század]] végén, vagy a
*A supetari plébánia szakrális tárgyakból álló gyűjteményét 1991-ben nyitották meg a közönség előtt. A gyűjtemény az ókori szarkofágoktól a velencei reneszánsz művészet 16.-18. századi alkotásain át a 20. század elejének fogadalmi képeiig számos művészeti alkotásból áll. Említésre méltók a plébániatemplom építésének eredeti dokumentumai, a régi anyakönyvek, a 17. és 18. századi misekönyvek, a 18. és 19. századi miseruhák és három 15. századi gótikus-reneszánsz oszlopfő. A szakrális tárgyú művek közül 16.-18. századi késő barokk szobrok, ezüst liturgikus tárgyak, egy 17. századi szenteltvíztartó és ezüst körmeneti kereszt, 18. századi úrmutató, 17.-19. századi ereklyetartók láthatók. A tíz festmény közül két reneszánsz és két késő barokk, illetve 19. század végi alkotást kell megemlíteni. A múzeum bejáratánál Petar Jakšić szobrászművész Szent Viktor szobra látható.
| |||