„Kalocsai Érseki Könyvtár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Források.
linkek
1. sor:
Az [[Érseki palota (Kalocsa)|érseki palota]] épületében, pompás barokk környezetben, faragott polcokon, szekrényekben őrzik a 150 000 {{szám|150000|kötetes}} főszékesegyházi könyvtárat, mely a [[Kárpát-medence]] egyik legnagyobb egyházi könyvtára és egyben [[Magyarország]]é is.
 
A gyűjteményt a 18. században alapították. Ritkaságai közül külön említésre méltó a 60 kódex, az 510 ősnyomtatvány, a 11. századból való hártya (pergamen) kézirat, a 13. században készült Philosophia Aristotelis, egy 1483-ból való kéziratos napló és a Luther Márton által használt, névaláírásával ellátott biblia.
10. sor:
A 18. század elején az egyházmegyét újjáépítő érsekek első teendői közé tartozott a káptalan újjászervezése. A Főszékesegyházi Káptalan tagjai, a kanonokok voltak az érsekek első munkatársai, s az ő [[hiteleshely]]i- és liturgikus tevékenységükhöz, a szemináriumban folyó oktatáshoz, és az érsekek egyházkormányzati munkájához egyaránt könyvekre volt szükség. A káptalan 18. századi könyvtárának állományáról tanúskodnak a fennmaradt leltárkönyvek és katalógusok. Az egyik legkorábbi leltárkönyvet Házy György olvasókanonok készítette a káptalani könyvtár állományáról 1752-ben. A leltárkönyvben 287 mű szerepel, összesen 602 kötetben.
 
A 18. századi káptalani gyűjteményt elsősorban az egyházmegye papsága használta. A könyvkölcsönzéseket a leltárkönyv mellékletében található elismervények bizonyítják. Az egyik elismervény szerint 1776-ban a retorika professzora, [[Ambrosius Calepinus]] nyolcnyelvű szótárát, valamint [[Lucius Annaeus Seneca|Seneca]] és [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]] műveit kölcsönözte a káptalan könyvtárából.
 
A korszak egyik legkiemelkedőbb bibliofil érseke [[Patachich Ádám]] (1776-1784) 18 ezer kötetes könyvtárát az 1784-ben kelt alapító okirat szerint az egyházmegyére hagyományozta. Rendelete értelmében egy intézményben egyesült az érsekek könyvtára a káptalan könyvtárával, melynek további fenntartásáról és kezeléséről is gondoskodott, e célra tett alapítványával. A Könyvtár a továbbiakban a kalocsai érsekek és a Kalocsai Főszékesegyházi Káptalan közös tulajdona, hivatalos elnevezése: Bibliotheca Metropolitanae Ecclesiae Colocensis, azaz Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár lett.
20. sor:
A későbbiekben az állomány már többnyire csak érseki, kanonoki hagyatékokból bővült. A 19. sz. második felében – az iskolahálózat kiépülésének következtében – megnőtt az olvasók, kölcsönzők száma. A 19-20. század érsekei koruk irodalmi termékeivel gyarapították a könyvtárat, közülük kiemelkedik [[Haynald Lajos]] bíboros érsek, kiváló tudós-botanikus és könyvgyűjtő. [[Császka György]] érsek történelmi, genealógiai, heraldikai könyveket gyűjtött, [[Várossy Gyula]] érsek történelem és irodalomkutató volt. Könyvhagyatéka e tárgykörből magyar, német, francia, angol nyelvű. [[Grősz József]] érsek hagyatékát modern lelkipásztori és Szentírás-tudománnyal foglalkozó művek alkotják.
 
A mai állomány kb. 150 000 kötetet tartalmaz. A régi könyvek az összállományból mintegy 90 000 {{szám|90000|kötetet}} tesznek ki. A könyvtár több mint 800 kötetes kéziratgyűjteményében 60 középkori kódex (11-17. sz.) található. Tartalmuk igen változatos, hiszen van közöttük Szentírás, zsoltároskönyv, szerzetesrendi szabályzat, egyházi beszédgyűjtemény, de orvosi, jogi, csillagászati és történelmi művek is.
 
== Források ==