„Mozaik” változatai közötti eltérés

Talán meglepő, de a legtöbb jelentős bizánci stílusú mozaik [[Szicília|Szicíliában]] maradt fenn. Szicíliát szoros gazdasági, politikai kapcsolat fűzte a [[Bizánci Birodalom|Keletrómai Birodalomhoz]], így a művészi kapcsolatok is szorosabbak voltak. A királyi építkezésekhez [[II. RuggieroRoger szicíliai király]] hívott be görög művészeket, ők kezdték el 1143-ban a Királyi kápolna (Cappella Palatina) kupolájának a díszítését. A mozaikok teljesen elborítják a templom minden felületét, minden aranyban csillog. A főhajó mozaikjait már helyi palermói és velencei mesterek rakták 1154 és 1166 között, ennek megfelelően a stílusuk is eltér némileg a görögök által készített mozaikokétól. Sőt, az is megfigyelhető, hogy a korábbi „merev” stílus oldódni látszik, a mozaikok mozgalmasabbak, a szereplőket korabeli ruhákba öltöztették, a [[Napkeleti bölcsek|háromkirályok]] például [[Normannok|normann]] lovagi öltözetben jelennek meg.{{refhely|Faludy 1982|44. oldal}} A mellékhajók mozaikdíszítései Péter és Pál életének jeleneteit ábrázolják, ezek ismét újabb stílust és szándékot képviselnek: a görög kötöttségektől való elszakadás igényét. Ennek megfelelően a Cappella Palatinában a bizánci mozaikstílus három korszaka is jelen van.