Főmenü megnyitása

Módosítások

a
kékít
== Műve ==
* Az Esszék egyes darabjai rövidebb, majd főleg a harmadik könyvben hosszabb etikai elmélkedésekből áll. A sértés és megbocsátás, a támadások elviselése, a lelki és testi szenvedélyek-szenvedések, hazugságok és lustaságok, a félelem és a képzelet hatalma – ezek leginkább visszatérő témái. Nem filozófiai általánosságokkal világítja meg tárgyát, hanem történetekkel, anekdotákkal, események elbeszélésével. Az 1588-ban megjelenő utolsó, harmadik könyv [[Itália]]ban tett útján szerzett tapasztalatait tárgyalja.
* A fejezetek középpontjába egyre inkább ő maga kerül, a külső világ a saját tudatán átszűrve értelmeződik. Barátjának, [[Étienne de La Boétie]]-nek halála, és saját tanácstalansága, betegségei, lelkiállapota lesz írásainak fő tárgya, háttérben mindig a klasszikus, görög-latin kultúrával, és a jelenkor vallásháborúinak fenyegető közelségével. Szemléletmódja, világlátása szkeptikus és sztoicista, ember- és jövőképe borúlátó. Többnyire [[Publius Vergilius Maro|Vergilius]], [[Lucius Annaeus Seneca|Seneca]], [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]] és [[Quintus Horatius Flaccus|Horatius]] történeteiből, elmélkedéseiből indulva jut el saját gondolatának megfogalmazásáig. Egyik híres gondolata – "Filozofálni„Filozofálni nem más, mint megtanulni a halált"halált” (vagy: "halni„halni tanulni"tanulni”)- , az I. könyv 30. fejezetének címe olyan [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]]-passzust gondol tovább, melyben Cicero [[Socrates]]t idézi.
 
* Montaigne a ''személyesség'' megteremtője az európai irodalomban: a később gondolataival sokat vitatkozó [[Blaise Pascal]] nemcsak elismeri úttörő voltát és jelentőségét, hanem hasonló érzékenységgel és kételyekkel alkot maga is. [[Jean-Jacques Rousseau]] gondolkodására is hatott.
 
* Az egyik legismertebb francia népszerű-tudományos könyvsorozat címe (''Que sais-je'' – kb. "Tudhatom„Tudhatom én?" – vagy "Mit„Mit tudomtudok én?…"…”) Montaigne szkepticizmusát kifejező egyik fő kérdésének idézése. [[André Gide]] egyik írásában Jézus alapszemléletéhez hasonlítja Montaigne-ét ("Én„Én vagyok az igazság"igazság”), de nem vallásos értelemben, hanem az igazság egyedül érvényes, szubjektív értelmezésére gondolva.
 
* Az ''Esszék'' első modern helyesírással a Gallimard Kiadó 1962-es [[Pléiade]] teljes és szöveghű kiadványával egyidőben jelent meg, melyhez [[André Gide]] írt bevezetőt. Azóta az újabb, így a népszerű Folio-sorozatban már mindig modern helyesírással teszik közzé, kivéve természetesen a történeti-szöveghű ediciókat.