Főmenü megnyitása

Módosítások

a
[[Kép:Pest térképe 1758.jpg|bélyegkép|290px|Egy 1830-ban kiadott Pest térkép a város 1758-as állapotáról. A városfal külső oldalán, a városfal árkán kívül haladt az az országút, melynek nyomvonalát követi az 1880-ra elkészült mai [[Kiskörút]], amely egy körívet alkot a mai Deák Ferenc tér és a Fővám tér között.<ref>[http://budapestcity.org/11-egyeb/kirandulas/seta-budapesten/seta-a-kiskoruton-hu.htm Séta a Kiskörúton], budapestcity.org</ref> ]]
{{idézet2|''Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni, amely kevés év, sőt hónap múlva olyan megszokottan s könnyen hangoznék, mint Bukarest, s így a két város egyesülne, amely most nem a legjobb szemmel nézi egymást. Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva! Kivált, ha az országgyűlés is nem Pozsonyban, nem a határszéleken és oly távol Erdélytől, hanem az ország szívében tartatnék… Egy fővárosnak kellene ezeknek lenni, nem kettőnek; egy és nem megosztó, ellentmondó szívnek.''|[[Széchenyi István]]: Világ, 1831}}
[[Arany János (költő)|Arany János]] [[1846]]-ban már ezt írta a [[Toldi]] kilencedik énekében: „''Budapest városát sok ezeren lakják.''”<ref>[http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/tkilence.htm Toldi, 9. ének]</ref> Az egyesítés előtt vita tárgyává vált az új magyar főváros neve. A több nyelvet ismerő Széchenyit zavarta a Pest elnevezés, mivel a német „kártevő” (''pest'') és a „dögmirigy” (''peste'') szót, de a „Buda is, Pest is” szóösszetétel révén a „pestis” szó is kellemetlen volt számára. Ezért több név variációt is felvetett, végül a „Bájkert”, „Dunagyöngye”, „Etelvár” és „Hunvár” variáns után a „Honderű” városnév elnevezés mellett érvelt. A „legnagyobb magyar” azonban a negyvenes évek elején elállt kedvenc névötletétől, mert felhívták a figyelmét arra, hogy a Honderű név francia jelentése ''honte+rues'' a szégyen+utcák szavak összetétele. Amikor a leginkább elfogadott Pest-Buda nevet összefoglaló névként a térképekre nyomták volna, a Pest betűi a Duna budai, a Buda felirat pedig a pesti oldalára estek volna, ezért egyre inkább elfogadottá vált, hogy az ország szivének elnevezése Pest, Buda, Óbuda és a Margit-sziget fővárossá egyesítése után, Budapest legyen.<ref>[http://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/05/belivek_6-9.pdf Hegedűs Sándor: A neve legyen Budapest!], nemzetisegek.hu</ref> Végül 1873-ban egyesítették az 54 ezer lakosú Budát, a 200 ezer lakosú Pestet és a 16 ezer lakosú Ó-Buda mezővárost, ekkor vált hivatalossá a ma is használatos Budapest név.
{{széles kép|Lánchíd és hajóhíd Pest-Budán 1853.jpg||Pest és Buda együttes látképe a Gellérthegyről még az egyesítés előtt, 1853}}
{{idézet2|''Odaát Pest épp most kezdődik. Ötven éve még sivatag volt, ott, ahol most az Új-Város vagy Lipótváros áll, az Új Piactér körül, nagyszerű palotáival, egyenes utcáival. A Lipótváros és Belváros közt már kezd kiépülni a Dunapart, egy kis sétány is van már a Kemnitzer-háztól a hajóhídig és itt áll a ház, ahol Széchenyi István lakik és a Kaszinó. Vontatóhajók tömege a Duna mentén; a Görög Templom előtt és azon túl dél felé örökös keleti vásár áll. Építkezés mindenfelé, a Belvároson túl az országút mellett most építik a Múzeum oszlopos roppant épületét, a külvárosok szinte érzékelhetően terjednek legyező alakban szerte. Csak a Lipótváros áll meg az Új Épületnél, amelynek irdatlan tömbjét II. József császár felépíttette és azután meghalt, mielőtt ideje lett volna megmondani, mit akart vele.''
14 592

szerkesztés