„Életkép” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gépi fordítás. Visszavontam az utolsó változtatást (79.13.112.103), visszaállítva Jávori István szerkesztésére |
a clean up, replaced: Arany János → Arany János AWB |
||
12. sor:
A 19. század második felében és a [[1900-as évek|századelőn]] divat volt a vidéki, főleg a paraszti életforma népies motívumokkal való idillikus ábrázolása életképekben (Magyarországon a két világháború közti [[film]]ekben folytatódott tovább).
A [[19. század]]i [[magyar irodalom]]ban is jelentkezik az életkép műfaja a [[reformkor]]ban az [[népiesség|irodalmi népiesség]] megjelenésével, példa erre [[Petőfi Sándor]]: Egy estém otthon, Négyökrös szekér, Befordultam a konyhára, [[Arany János (költő)|Arany János]]: Szegény jobbágy, Családi kör című költeményei. A korszak jeles irodalmi és kulturális folyóirataiból kettő is, a ''Budapesti Életképek'' (1840-1848) és ''Életképek'' (1844-1845) egyenesen címében hordozza a műfaj megjelenését. Ennek megfelelése a festészetben az a klasszicizáló irányzat volt, ami naiv módon, részletektől és nagyobb összefüggésektől mentesen ábrázolta a népi életet, de elősegítette a népi kultúra tudományos feltárását (például [[Györgyi Giergl Alajos|Györgyi (Giergl) Alajos]]: Vigasztalás ([[Magyar Nemzeti Galéria|MNG]])).
Az életkép mint műfaj történelmileg a festészethez és a költészethez kötődik, de akár időszámításunk előtti időkben is fedezhetünk fel életképeket, s napjainkban is mind a festészetben, mind a költészetben, de más művészeti ágakban is, például az egyre inkább kiteljesedő fotóművészetben, gondoljunk pl. a [[szociofotó]]kra.
38. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Irodalom||Művészet}}
{{DEFAULTSORT:Eletkep}}
[[Kategória:Festészet]]
| |||