„Pákh Albert” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Pályafutása: File: → Fájl: |
a clean up, replaced: Arany János → Arany János AWB |
||
11. sor:
==Pályafutása==
[[Fájl:Pákh Albert Schrecker.jpg|bélyegkép|balra|Pákh Albert (1823-1867)]]
Foglalkozott más népek irodalmával is, és [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]] véleménye szerint a magyar közélet és irodalom benyomásai közé némi európai szellemet vegyített.
[[1844]] augusztusának végén Pestre ment [[jogász|jurátus]]nak, augusztus végétől [[1846]]. február közepéig Karlowsky ügyvédi irodájában dolgozott, és bár 1846-ban letette az ügyvédi vizsgát, kizárólag az irodalomnak szentelte életét.
Amikor Csengery Antal [[1845]] júliusában átvette a [[Pesti Hírlap]] szerkesztését, őt vette maga mellé tárcaírónak. E lapba a fővárosi újdonságokat írta jegy alatt. Élénk humoros szelleme csakhamar meghódította a közönséget. 1846 közepén tagja volt az ifjú írói nemzedék ''Tízek Társaságának'', amely együttesen akart egy közlönyt megindítani és abba kizárólagosan dolgozni; a társaság azonban még azon év végén fölbomlott. 1846 őszétől [[1847]] júliusáig Petőfivel együtt lakott és közösen [[olasz nyelv|olasz]] leckéket vettek.
1847-től haláláig egy rosszul gyógyított betegség sújtotta. A [[Bécs]] melletti Laab-féle vízgyógyintézetbe ment 1847 júliusában és ott töltötte [[1848]]–[[1849|49-et]] is. Egészsége nem állt helyre, [[1850]] augusztusában visszatért és kedvét vesztette az írói pálya iránt.
Szerkesztő lett, hogy mégis szolgáljon nemzetének. Azon évben az ''Újabbkori Ismerettár''nak szerkesztését vállalta el, a cikkek nagy részét is ő írta 1855-ig. Ugyanebben az időben a pesti nemzeti kaszinó könyvtárosa is volt. [[1853]] januárjától júniusáig szerkesztette [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pállal]] együtt a Szépirodalmi Lapokat. Olyan lapot tervezett, amelynek közvetítenie kellett az író és a nemzet között és elősegítenie egy erős magyar művelt olvasóközönség kialakulását. [[1854]]-ben megalapította a ''Vasárnapi Ujság''ot, amelyet 12 évig szerkesztett. Ő maga keveset dolgozott bele, de igen sok cikket ő öntött formába és szelleme, tapintata, tárgyilagossága s józan mértéke a lap minden során meglátszott. (A lap előfizetőinek száma 5–7 000 fő volt). Nem kevésbé fontos orgánuma volt a Vasárnapi Ujság melléklete, a ''Politikai Újdonságok'', amely egy évvel később, [[1855]]-ben indult meg és a politikai ismeretek népszerűsítését tűzte ki feladatául. Ezzel a kezdeményezésével a reakció korában országos elismerésre tett szert. A [[nagykálló]]i kaszinó arany tollal tisztelte meg; több egylet és kaszinó dísztagjának választotta. [[1863]]-ban, amikor a Vasárnapi Ujság 10 éves jubileumát ünnepelte, [[Tompa Mihály]] költeményben dicsőítette.
[[Kép:Pákh Albert sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Pákh Albert sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: J. 239. [[Friedrich von Schmidt|Schmindt Frigyes]] és [[Schulz Ferenc]] építészek alkotása.]]
1863-ban a ''Magyar Ember Könyvtára'' című sorozat négy kötetét szerkesztette július 1-jétől [[1865]]. április 3-áig. [[Greguss Ágost]] társaságában a ''Magyar Sajtó'' szerkesztését vállalta el, noha beteg volt és igen gyakran csak ágyában dolgozott. Érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia [[1864]]. [[Január 20.|január 20-án]], a Kisfaludy Társaság 1865. február 1-jén tagjukká választották.<ref>A százéves Kisfaludy-társaság (1836–1936). Szerk.: Kéky Lajos. Budapest, Franklin-társulat, 1936. 268. old.</ref> (A Magyar Tudományos Akadémiában: A magyar hírlapirodalomról akart székfoglalót tartani, azonban a halál megakadályozta).
Munkából és szenvedésből, szerkesztésből és a maga orvoslásából állt egész élete, de a humor géniusza nem hagyta el őt. Kedélye csak halála közeledtével sötétült el. Elhunyt 1867. február 10-én délelőtt 11 órakor mellhártyalob következtében. Örök nyugalomra helyezték 1867. február 12-én délután az evangélikus egyház szertartása szerint.
29. sor:
==Emlékezete==
Emlékbeszédet az akadémiában Gyulai Pál tartott fölötte, gyászbeszédet a sírnál Greguss Ágost. 1870-ben a Vasárnapi Ujság olvasói síremléket állítottak neki ([[Izsó Miklós (szobrász)|Izsó Miklós]] műve) a következő felirattal:
:''„Szenvedt s panasz helyett tréfálva vágott,
70. sor:
* [https://books.google.hu/books?id=DiwpAAAAYAAJ&pg=PR1&hl=hu&source=gbs_selected_pages&cad=3#v=twopage&q&f=true Pákh Albert humoros életképei (Kisfaludy Társaság, Pest, 1870)]
* Levelei [[Kazinczy Gábor (politikus)|Kazinczy Gáborhoz]] 1854., 1857. (Figyelő XX.)
* Levelei [[Arany János (költő)|Arany János]]hoz 1852–53., 1859., nyolc levél (a Magyar Tudományos Akadémia levéltárában)
* Tompához írt három levelét a Rozsnyói Híradó 1881. augusztus 28-án közölte.
80. sor:
==További információk==
* [http://www.huszadikszazad.hu/cikk/pakh-albert-siremleke Pákh Albert síremléke], huszadikszazad.hu
* [http://epa.oszk.hu/01300/01367/00044/pdf/04historia.pdf Herr von Kaján - Kaján Ábel (Pákh Albert
* [http://www.archive.org/stream/ujabbkoriismeret03heck#page/n3/mode/2up Ujabbkori Ismeretek Tára, 1851]
| |||