„I. Henrik angol király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
33. sor:
Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os [[tinchebrayi csata]] vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók ([[Anjou]] és [[Flandria]] grófjai, valamint a [[VI. Lajos francia király|francia király]] azonban Róbert fiát, [[Clito Vilmos]]t ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal.
 
Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedásadóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház [[VII. Gergely pápa|Gergely-féle]] megreformálását, de az [[Invesztitúraharc|invesztitúra]] kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, [[Canterburyi Szent Anzelm|Anselm]] canterburyi érsekkel.
 
Egyetlen törvényes fia, [[III. Vilmos normandiai herceg|Vilmos Adelin]] 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, [[Matild császárné|Matilda]] özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, [[V. Gottfried, Anjou grófja|Geoffroyhoz]] ment feleségül. Henrik 1135. decenberdecember 1-én halt meg, de tervei ellenére nem Matilda örökölte a trónt, hanem unokaöccse, [[István angol király|Blois-i István]] koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes [[Angol polgárháború (1135—1154)|polgárháborúhoz]] vezetett.
 
==Ifjúsága==
===Származása és gyerekkora, 1068–86===
Henrik valószínűleg 1068 nyarán vagy az év utolsó heteiben született, feltehetően a [[Yorkshire|yorkshire]]-i [[Selby]] városában.<ref name=HollisterGreenP20>{{harvnb|Hollister|2003|pp=30–31}}; {{harvnb|Green|2009|p=20}}</ref>(a történészek nem értenek egyet a források interpretálásában; az sem lehetetlen, hogy születése 1069 elejére esik. A helyszínt a helyi hagyomány adja meg).<ref name=HollisterGreenP20/>|group=nb}} Apja Normandiai Vilmos volt, eredetileg [[Normandiai Hercegség|Normandia]] hercege, aki két évvel Henrik születése előtt meghódította Angliát. Az invázió során létrejött egy anglo-normann arisztokrácia, amelynek a [[La Manche-csatorna]] mindkét partján voltak birtokai.<ref>{{harvnb|Newman|1988|pp=21–22}}; {{harvnb|Carpenter|2004|pp=125–126}}</ref> A nemesség Franciaországgal is szoros kapcsolatokat ápolt (Normandia hercege elvben a francia király hűbérese volt); Franciaországban viszont ekkor minimális volt a király tekintélye és inkább csak grófságok laza konglomerátumából állt.<ref>{{harvnb|Hallam|Everard|2001|pp=62–64, 114–118}}</ref> Henrik anyja, Vilmos felesége, [[Flandriai Matilda]] volt, [[V. Balduin flamand gróf|V. Balduin]] flamand gróf lánya; anyja révén [[II. Róbert francia király|II. Róbert]] francia király unokája és [[I. Henrik francia király|I. Henrik]] unokahúga (Henrik valószínűleg róla kapta a nevét).<ref>{{harvnb|Hollister|2003|pp=32, 40}}</ref>
 
Vilmosnak és Matildának négy fia született, közülük Henrik volt a legfiatalabb. Külsőre bátyjaira ([[II. Róbert normandiai herceg|Róbertre]], Richárdra és [[II. Vilmos angol király|Vilmosra]]) hasonlíthatott, az egyik történész megfogalmazása szerint "alacsony, zömök, hordómellű" és fekete hajú.<ref>{{harvnb|Carpenter|2004|p=128}}</ref> Mivel jóval fiatalabb volt bátyjainál (és Richárd hamar meg is halt), valószínűleg kevés időt tölthetett velük gyerekkorában.<ref>{{harvnb|Green|2009|p=21}}</ref> Húga, [[Normandiai Adéla|Adela]] nagyjából vele egykorú volt, lehetséges, hogy együtt nevelkedtek.<ref>{{harvnb|Newman|1988|p=54}}</ref> Gyerekkoráról keveset tudunk, egyes történészek szerint főleg Angliában, mások szerint Normandiában nevelkedett.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|p=35}}; {{harvnb|Green|2009|p=21}}; {{harvnb|Thompson|2007|pp=16–17}}.</ref>(a krónikás [[Orderic Vitalis]] beszámol arról, hogyan veszett össze Henrik Róbert és Vilmos bátyjaival a normandiai [[L'Aigle]] városában, de a mai történészek kételkednek a történet valódiságában).<ref>{{harvnb|Green|2009|p=21}}; {{harvnb|Hollister|2003|pp=35–36}}</ref>|group=nb}} Valószínűleg egyházi neveltetést kapott, nevelője Osmund, [[Salisbury]] püspöke és Anglia kancellárja volt; ez arra utalhat hogy szülei egyházi pályára szánták.<ref name=HollisterGreeenPP36P22>{{harvnb|Hollister|2003|pp=36–37}}; {{harvnb|Green|2009|p=22}}</ref> Feltehetően tudott latinul olvasni és némileg jártas lehetett a szabad művészetekben.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|pp=33–34}}</ref> Katonai ismeretekre Robert Achard nevű nevelője tanította. Apja 1086. május 24-én lovaggá ütötte Henriket.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|p=37}}; {{harvnb|Green|2009|p=23}}</ref>