Wikipédia

„Kotor (Montenegró)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
fordítás (új szakasz) és portálok
linkek, kieg.
49. sor:
Kotort először i.e. 168-ban említik. Területe az [[ókor]]ban folyamatosan lakott volt, Acruvium, Ascrivium, illetve Ascruvium néven a [[Római Birodalom]] [[Dalmatia]] [[Római provinciák|provinciájának]] a részét képezte.
 
A várost a kora [[középkor]]ban megerősítették, amikor [[I. JustinianusIusztinianosz bizánci császár|Justinianus császár]] i.sz. [[535]]-ben, a [[gótok]] kiűzése után egy erődöt építtetett Acruvium fölött, és körülötte valószínűleg egy második város is épült a magaslatokon, mivel [[VII. KonstantinKónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] a [[10. század]]ban az ''Alsó Kotort'' említi. A 9. században Decaterium néven ismert várost [[840]]-ben kifosztották a [[szaracénok]]. A [[11. század]]ig a [[dalmát nyelv]]et beszélték Kotorban.
 
[[1002]]-ben a város kárt szenvedett az [[Első Bolgár Birodalom]] megszállása alatt, és a következő évben [[Sámuel bolgár cár|Sámuel]] [[Bulgária uralkodóinak listája|bolgár cár]] átengedte [[Szerbia|Szerbiának]], de a helybeliek fellázadtak a [[Raguzai Köztársaság]]gal szövetségben, és csak [[1184]]-ben hódoltak be, akkor is csak védett államként, így köztársasági intézményeik, illetve a békekötéshez és háborúkban való részvételhez fűződő jogaik érintetlenek maradtak. Ekkor már püspöki székhely volt, a [[13. század]]ban pedig [[Domonkos-rend|domonkos]] és [[ferences rend]]i [[kolostor|monostorokat]] alapítottak, hogy ellenőrzés alatt tartsák a [[bogumilok|bogumil]] [[eretnekség]] terjedését. [[1185]]-ben [[I. Nemanja István]] szerb [[zsupán|nagyzsupán]] a [[Zetai fejedelemség]] elfoglalására indított hadjárata során bevonult Kotorba, ami békésen megadta magát neki. Az uralkodó megkímélte a várost és egy lenyűgöző várat épített benne.
55. sor:
A [[14. század]]ban Cattaro kereskedelme, ahogy akkor hívták a várost, vetekedett a közeli Raguzai Köztársaságéval és felkeltette [[Velence (Olaszország)|Velence]] féltékenységét. Szerbia [[1389]]-ben bekövetkezett [[Első rigómezei csata|bukása]] után a város névleg [[I. Tvrtko]] [[Bosznia uralkodóinak listája|bosnyák király]] fennhatósága alá került, a gyakorlatban azonban a velenceiek és a magyarok felváltva elfoglalták és feladták, mígnem [[1420]]-ban tartósan velencei uralom alá került. Cattaro 1420 és [[1797]] között a [[Velencei Köztársaság]] [[Albania Veneta]] (Velencei Albánia) nevű birtokának a része volt, kivéve az oszmán uralom alatti időszakokat [[1538]]-[[1571]], illetve [[1657]]-[[1699]] között. Ez a négy évszázad adta a városnak azt a tipikus velencei [[barokk]] architektúrát, amelynek révén Kotor kiérdemelte az [[UNESCO]] [[világörökség]]i címet.
 
A velencei uralom alatt Cattaro elszenvedett két török ostromot 1538-ban és 1657-ben, egy [[pestis]]járványt [[1572]]-ben, valamint két [[földrengés]]t [[1563]]-ban és [[1667]]-ben, melyeknek során csaknem megsemmisült. Az 1797-ben aláírt [[Campo Formió-i béke]] értelmében a [[Habsburg Birodalom]] része lett. Mindazonáltal az [[1805]]-ösben a [[harmadik koalíciós háború]]t lezáró [[Pozsonyi béke (1805)|pozsonyi béke]] átengedte azt a [[Francia BirodalomCsászárság]] bábállama, a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] által életre hívott [[OlaszItáliai Királyság (1805–1814)|Itáliai Királyság]] fennhatósága alá. Miután az oroszok visszavonultak, Kotort [[1810]]-ben egyesítették a Francia BirodalomCsászárság [[Illír Tartományoktartományok|Illír Tartományaival]]. Kotort később William Hoste [[Egyesült Királyság|brit]] tengerészkapitány elfoglalta a 38 ágyús HMS Bacchante fedélzetén. A montenegrói erőkkel együttműködve megtámadta a hegyi erődítményt, a hajók ágyúit és lövegeit csigasorok segítségével húzták fel az erőd szintjére. A francia helyőrségnek nem maradt más választása, mint feladni a várat, amit [[1814]]. [[január 5.|január 5-én]] meg is tett.
 
[[Kép:Montenegro venezia.PNG|thumb|200px|Az "Albania„Albania veneta"veneta” (1420-1797) területe a mai határokra vetítve]]
 
A [[Bécsibécsi Kongresszuskongresszus]] [[1815]]-ben visszaszolgáltatta a várost az [[Osztrák Birodalom]]nak. [[1838]]-ban itt épült fel a Szerb Társasági Palota háromemeletes épülete és a Szerb Könyvtár, és itt alakult meg [[1839]]-ben a legrégibb szerb dalkör, az Egység (Jedinstvo). [[1848]]-ban Kotorban alapították a Szerb Népiskolát a keleti [[ortodox egyház]] hatásköre alatt. A Szerb Könyvtár [[1849]]-ben felvette a Szláv Könyvtár nevet, hogy a helyi [[horvátok]], [[szlovének]] és [[csehek]] igényeinek is megfeleljen. [[1854]]-ben megalakult a Szerb Zeneiskola, [[1862]]-ben a Szerb Nemzeti Gárda; [[1868]]-ban a Szerb Nemzeti "Szent György" Jótékonysági Egylet; [[1869]]-ben a Szerb Ortodox Iskola. A Szerb Ortodox Püspökséget [[1870]]-ben alapították, a Kotori-öböli és Dubrovniki szerb ortodox egyházkerület schematizmusát (névtárát) először [[1874]]-ben nyomtatták ki Kotorban. [[1893]]-ban megnyílt a Szerb Női Elemi Iskola; [[1895]]-ben megalakult a Szerb Tamburitza Zenekar; [[1899]]-ben a Szerb Munkásszövetkezet; [[1901]]-ben a Szerb Hitelszövetkezet. [[1903]]-ban az Egység dalkör megszűnt, beolvadt az Egyesült Szerb Dalegyletbe. [[1912]]-ben hatalmas ünnepséggel emlékeztek meg a Szerb Nemzeti Gárda kotori megalapításának ötvenedik évfordulójáról.
 
Az [[általános hadkötelezettség]] bevezetését célzó kormányzati intézkedések (melyek [[1869]]-ben elbuktak, végül [[1881]]-ben jártak sikerrel) két rövid felkeléshez vezettek az [[Orjen]] hegy nyugati vonulatán, [[Krivošije]] környékén élő szerbek között, melynek során Kotor volt az osztrák főhadiszállás.
112. sor:
A 2003-as népszámlálás 23481 állampolgárt vett számba, akik közül 78% ortodox keresztény (túlnyomóan a szerb ortodox egyház, kisebb részben a montenegrói ortodox egyház hívei) és 13% római katolikus volt.
 
== Ismert emberekszemélyek ==
[[Kép:Kotor Montenegro.jpg|thumb|right|Tér Kotorban]]
* [[Antonije Pušić|Rambo Amadeus]], montenegrói énekes és dalszerző
* [[Tomislav Crnković]], horvát labdarúgó
* [[Zoran Gopčević]], montenegrói vízilabdázó
* [[Svetozar Marović]], [[Szerbia és Montenegró]] első és egyetlen elnöke
* [[Vlaho Orlić]], montenegrói vízilabdaedző
* [[Andrija Paltašić]], festő
* [[Branko Sbutega]], katolikus pap, emberi jogi- és békeaktivista
* [[Viktor Vida]], horvát író
* [[Boško Vuksanović]], montenegrói vízilabdaedző
* [[Josef Venantius von Wöß]], osztrák zeneszerző
 
== Turizmus ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kotor_(Montenegró)”