„Szmog” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.98.233 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére
aNincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
Elsősorban [[fosszilis tüzelőanyagok]] (főleg [[szén]]) nagymértékű felhasználása váltja ki. Elégetésükkor nagy mennyiségű [[korom]] keletkezik, mely a [[szálló por]]ral együtt a [[kondenzációs mag]]ok felszaporodását okozza a levegőben, ugyanakkor jelentős mennyiségű [[kén-dioxid]] (SO<sub>2</sub>) szennyezést is okoz.
 
Az emelkedő és gyorsan hűlő levegő eléri a telítettségi állapotot, ami a szemcséken kondenzációhoz vezet, ami a SO<sub>2</sub> (és az annak oxidációjakor keletkező SO<sub>3</sub>kén-trioxid) oldódásával savas kémhatású lesz ([[kénessav]], ill. [[kénsav]] keletkezik), [[savas eső]], [[köd]] képződik.
 
Kialakulásának feltételei:
20. sor:
 
Londonban [[1952]] decemberében volt tapasztalható egy igen súlyos példája, amikor öt napon át füstköd borította a várost. Ezen a héten négyezerrel több ember halt meg, mint más években ugyanebben az időszakban. A halálozás olyan szintet ért el, mint utoljára [[1866]]-ban, a legutolsó [[kolera]]járvány idején. Ez az eddig ismert legnagyobb városi levegőszennyezési katasztrófa.
 
A feltételek alapján látható, hogy a körülmények leginkább télen, fagypont körüli hőmérsékleten (főleg párás hajnalokon) adottak ezen típusú füstköd kialakulásához, és mivel fotokémiai reakciókat nem igényel, borús időjárásban is kialakulhat.
 
33. sor:
Ha a PAN koncentrációja tartósan magas (> 0,02 ppm), az rövid idő alatt a vegetáció, az emberi egészség károsodásához, továbbá a katalizátor fémek és az épített környezet [[korrózió]]jához vezet.
 
Jellemző előfordulási terület a nagy forgalmú, száraz, napfényes nyarú térség, különösen, ha egy olyan katlanban helyezkedik el, amiben a levegő megreked (ilyen például Los Angeles). [[Európa|Európában]] [[Athén]]ra jellemző.
 
A fotokémiai szmog erősen irritálja a [[nyálkahártya|nyálkahártyát]], az ózon pedig károsan hat mind a növényekre, mind az állatokra és az emberre. A fotokémiai füstköd 25-35 °C hőmérséklet, alacsony páratartalom és 2&nbsp;m/s alatti szélsebesség esetén jöhet létre. Ilyen típusú szmogot először 1985-ben észleltek Magyarországon.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szmog