„Mozaik” változatai közötti eltérés

A korabeli Oroszország Bizánctól örökölte a mozaikkészítés tradícióit. [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|Bölcs Jaroszláv]] kijevi nagyfejedelem hatalmas templomot építtetett [[Kijev]]ben, a Hagia Szophia mintájára. A [[Szent Szófia-székesegyház]]at bizánci mesterek dekorálták 1037 és 1046 között,{{refhely|Faludy 1982|40. oldal}} akiket [[IX. Kónsztantinosz bizánci császár]] küldött Kijevbe a nagyfejedelem kérésére. A legfontosabb felületek tobzódtak az aranyban, a kupolában a Pantokrátort ábrázolták, angyalok kíséretében. Az ablakközökbe az apostolok és a négy evangélista képét helyezték el, az apszist Theotokosz (Mária, Isten anyja) képe uralja. Az ábrázoltak közül természetesen nem hiányozhatott maga Jaroszláv sem. Ugyancsak kijevi a másik említésre méltó templom, a [[Szent Mihály-kolostortemplom]], az „aranykupolás”. Ezt II. Szvjatopolk építtette (1108). Az itteni mozaikok is bizánci mesterek munkája volt, amelyek nagy része elpusztult a szovjet időkben, de néhány tábla megmaradt. Kisebb méretű mozaikok vannak a [[novgorodVelikij Novgorod]]-i Szent Szófia-székesegyházban is, de a templomra inkább a freskódíszítések a jellemzőek, mert általában a 12. század után már szinte kizárólag falfestményeket alkalmaztak a templomok díszítésére.