„Szentgyörgymező” változatai közötti eltérés

{{Esztergomi városrész|x=95|y=25|szoveg=Szentgyörgymező}}

 

'''Szentgyörgymező''' ([[német nyelv|németül]] Georgenfeld) közel nyolcszáz évig önálló [[duna]]parti mezőváros, ma Esztergom városrésze. Lakói leginkább bortermelők voltak, 80%-uk élt földművelésből.

A Szent György vértanúról nevezett zöldmezei prépostságot, amely társaskáptalannal volt egybekötve, egyesek [[I. István|Szent István]] alapításának tartják. Első írásos említése 1230-ból való. Plébániatemploma az ősi templom helyén [[1785]]-ben épült [[Draveczky Ferenc]] esztergomi kanonok áldozatkészségéből. Maga a település az érsek tulajdonát képezte. A [[19. század]]ban alapították a ''Szentgyörgymezei Olvasókört.'' Ez máig a városrész kulturális központja, ahol állandó programok, szakkörök, művészeti csoportok működnek. Először 1854-ben egyesítették [[Esztergom]]mal, de 1868-ban [[Esztergom vármegye]] kezdeményezésére újra önállósodott. [[1891]]-ben 325 háza és 2698 magyar lakosa volt. Másodszor [[1895]]-ben csatolták Esztergomhoz, mint IV. kerületet. Ebbe Szentgyörgymező mezőváros csak úgy volt hajlandó beleegyezni, ha az új város vezetése teljesíti 35 pontból álló feltételeit, melynek nagy része gazdasági jellegű volt. A településrész máig erősen őrzi falusias jellegét. Az 1980-as években 10-12. századi lakóházak maradványait tárták fel. A közelmúltban a városrész északi végében, a honvéd temető környékén lakópark épült.

 

 

[[Kategória:Esztergom városrészei]]

[[Kategória:Magyarország történelmi települései]]