„Toldy Ferenc Gimnázium” változatai közötti eltérés

 

Az iskolát [[1854]] decemberében [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] császár alapította Budai Császári Királyi Főreáltanoda (röviden ''Budai Főreál'') néven. A tanárok fizetését az állam, a működési költségeket és az épületet a [[Buda (történelmi település)|budai]] tanács biztosította. Első igazgatójává [[Schenzl Guidó]] [[Ausztria|osztrák]] [[Bencés rend|bencés]] szerzetest, a szomszédos [[Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium|Egyetemi Katolikus Főgimnázium]] tanárát nevezték ki. Az iskola kétemeletes [[gótika|neogót]], sárga és vörös nyerstéglából készült épülete [[1857]] és [[1859]] között épült Petschnig János, a pesti reáliskola (a mai [[Eötvös József Gimnázium (Budapest)|Eötvös József Gimnázium]]) rajztanárának tervei alapján a Donáti utca és a Neue Gasse (a mai Toldy Ferenc utca) között. Az iskola az [[1860]]-as [[októberi diploma|októberi diplomáig]] német, majd [[1868]]-ig vegyesen magyar és német nyelven működött. [[1876]] óta [[érettségi vizsga|érettségit]] is ad.

 

[[1920]]-ban vette fel a Főreál [[Toldy Ferenc]] nevét, akinek szülőháza a mai Toldy Ferenc utca túloldalán állt. [[1934]]-től Toldy Ferenc Gimnázium, [[1951]] és [[1954]] között pedig [[Fürst Sándor]] Gimnázium volt – az 1954-es centenáriumi ünnepségsorozaton kapta vissza régi nevét. Az 1959/60-as tanévtől vált koedukálttá. Az [[első világháború]]ban elpusztult a 400-nál is több növényfajtának otthont adó [[botanikus kert]]je. A [[második világháború]]ban az ostrom alatt találatot kapott az épület, s az északi szárny teljesen kiégett. A [[könyvtár]] elpusztult; a mintegy tízezer kötetes állományból csak 660 darab maradt meg.