„Erdélyi Tibor (koreográfus)” változatai közötti eltérés

| név = Erdélyi Tibor

| kép = Erdélyi Tibor érdemes művész.jpg

| képaláírás = Erdélyi Tibor (Érdemes művész)

| típus =

| születési név = <!-- Wikidatából -->

| születés dátuma = {{életkor-élő-dátummal|1932|05|27}}

| halál helye = <!-- Wikidatából -->

}}

 

 

 

== Életpályája ==

=== Faragóművész ===

Először munkaként, majd saját örömére díszítette a fát. Az első népi motívum a néptáncban használt kellékére, egy botra került fel. A gyakorlat formálta tehetségét. Pásztorfaragásokból kiindulva talált sajátságos stílust, mely a néptánc mozdulatokból és autentikus hagyományokból is építkezett. '''Citerásként beugró néptáncosként kezdődő táncművészi karrierje évtizedei alatt, szabadidő faragóból, elismert mesterré vált.''' Elnyerte a ''Népi iparművész (1970''), a [[A Népművészet Mestere díj|népművészet mestere]] (1998) címet és elérte a legrangosabb két elismerést is: ''Gránátalma- és [[Kapoli Antal (fafaragó, 1867–1957)|Kapoli]] nagydíjat''. Rönkbútorait, vallási, pásztor, sámán táncos témájú faragványait, egyedi csanakjait számtalan kiállításon jutalmazták nagydíjjal. Állandó kiállítása (Luby Kastély) mellett, az ország szinte minden nagyobb városában és budapesti kiállításokon láthatták munkáit, beleértve a várat, Néprajzi Múzeumot, Klébersberg Müv. házat, Művészetek Palotáját. Felszentelt keresztje áll Budapesten a II. ker.-ben, ''II. világháborús emlékműve'' (1992) [[Uszka]] falujában, melynek díszpolgárává avatták. A vatikáni Betlehem kiállításon (2012) is képviselte hazánkat. '''Három könyv''' [[Püski Kiadó|(Püski Kiadó]]) mutatja be csodás szobrait. [[Csoóri Sándor (költő)|Csóri Sándor]] [[Kossuth-díjasok listája|Kossuth-díjas]] író-költő így ír előszavában '''„Szépen el kellene helyezni téged a két Szervátius és Brancusi között”. Országos hírű munkái közül is kiemelkednek:''' ''Az Apostolok a mester nélkül, Levétel a keresztről, Inkvizíció, Sámán, Siratóasszonyok, Haláltánc, Széki táncház, Noé Bárkája, Isten Fája.'' 

 

=== Néptáncos, szólista ===

=== Koreográfus, művészeti vezető ===

1978-tól az Építők Vadrózsák, majd a szolnoki Tisza Néptáncegyüttes, 1986–1991 között a [[Duna Művészegyüttes|Duna Művészegyütte<nowiki/>s]] és további 6 néptáncegyüttes művészeti vezetője és koreográfusa. '''Több 130 koreográfiát készített''' neves néptáncegyütteseknél és nagy lélekszámot megmozgató táncművek koreográfusaként (''Illés Lajos Cantus Hungaricus)'' és '''társkoreográfusaként is közreműködött (''Novák Ferenc - Magyar menyegző)''''' Autentikus kompozíciókhoz, zenei motívumaihoz saját gyűjtéseket is felhasznált, ''(Sárközi Karikázó, Szöktetős, Köszöntő, Uszkai kenderdörzsölő, Cigánybotoló stb.)'' '''Tematikus munkái,''' - az elnyomás ellen, az élet szép, humoros és megrendítő pillanatainak ábrázolásai - mint pl. ''Kitörés, Verbunk, Lakkzi, Karnyóné.'' Újítókészségét a nyolcvanas években – a ''Verbuválás'' és a ''Hurrá opti!'' c. kompozíciókért – a Zalai Kamaratánc-fesztiválon '''nívódíjjal jutalmazták''', míg a '''Verbunk''' művét nagydíjjal jutalmazták. (E táncot később 7 együttes is felvette a repertoárjába).

 

=== Tanfolyamvezető és koreográfus ===

 

== Díjai ==

* [[Magyar Érdemrend lovagkeresztje|Magyar Érdemrend Lovagkereszt]] (2015)

* [[Magyarország Érdemes Művésze díj|Magyarország érdemes művésze]] (2016)

 

== Jegyzetek ==

== Források ==

* {{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz06/130.html}}

== További információk ==

* [http://szinhaz.hu/2016/04/29/_tancolni_valo_kedvunk_megmaradjon_erdelyi_tibor_koreografus_vilagnapi_uzenete Erdélyi Tibor világnapi üzenete]