Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
'''Jane Grey''' (Leicestershire megye, Bradgate Park vagy London, [[1536]] vége/[[1537]] tavasza vagy októbere – [[1554]]. [[február 12.]]) angol és ír királynő [[1553]]. [[július 6.|július 6]]/[[július 10.|10-étől]] [[1553]]. [[július 19.|július 19-éig]].
 
Henry Grey, Suffolk 1. hercege és Lady Frances Brandon harmadik gyermeke, egyben második leánya az öt Grey-testvér közül. Négy édestestvére (egy csecsemőként meghalt fiú és egy ugyancsak csecsemőként meghalt leány, valamint Catherine és Mary) és anyja második frigyéből még két féltestvére (a csecsemőként meghalt Elizabeth és egy halvaszületetthalva született fiú) is született.
Jane Grey-t kora egyik legműveltebb hölgyeként tartják számon még ma is. Intelligencia és kifinomultság terén csak riválisai, I. Mária és I. Erzsébet vehették fel vele a versenyt a 16XVI. századi Angliában.
 
Édestestvérei:
* Catherine Grey (1540. augusztus 25 - 1568. január 26.), előbb Henry Herbert, majd pedig Edward Seymour felesége, első férjétől nem született gyermeke, második férjétől azonban két fia is született, Thomas és Edward
* Mary Grey (1545 - 1578. április 20.), Thomas Keyes felesége, ám nem született gyermekük.
 
Féltestvérei:
* Egy halva született fiú (1556 decembere)
 
Állítólag szülei terrorban tartották egész gyermekkorában, s még arra is veréssel vették rá, hogy hozzámenjen Guilford Dudley-hoz, akivel előtte nem is látták egymást egy percre sem. Jane így fogalmazta meg, hogy akkoriban mit is vártak el tőle szülei: „Amikor apám és anyám jelen vannak, nem is tudom, hogy mi lenne a helyes. Beszélni vagy csendben maradni, leülni, állni vagy távozni, enni vagy inni, boldognak vagy szomorúnak lenni, varrni vagy hangszeren játszani, táncolni, vagy bármi mást csinálni. Mindig azt kell előtérbe helyeznem, ami súlyban vagy összegben mérhető, máskülönben maró gúnnyal viszonyulnak hozzám, s csúful bánnak velem, oly módokon, melyeket inkább nem is neveznék nevükön. Olyankor mindig azt gondolom, a Pokolbanpokolban vagyok.”
1544-ben lépett érvénybe az ún. „Harmadik utódlási törvény”, amely tulajdonképpen VIII. Henrik megelőlegezett végrendelete is volt egyben. Ennek értelmében természetesen Eduárd herceg állt az öröklési sorrend első helyén, ám ha utód nélkül hal meg, utána féltestvére, Mária léphet trónra, és ha ő is gyermektelen marad, akkor örökli utána a koronát húga, Erzsébet hercegnő. VIII. Henrik kihagyta az okiratból lehetséges trónörökösként Frances Brandon-t, Jane Grey édesanyját, aki Henrik húgának, Máriának volt a leánya. Ugyancsak kizárta az öröklési sorból másik lánytestvére, Margit unokáját, Stuárt Mária skót királynőt, mivel nőrokona katolikus hitben élt, és nevelkedett.