„II. Henrik angol király” változatai közötti eltérés

Felesége [[Aquitániai Eleonóra angol királyné |Aquitániai Eleonóra]] (1122 – 1204. április 1.), [[X. Vilmos aquitániai herceg]] és Ainor de Châtellerault lánya, akitől összesen nyolc gyermeke született:

* '''Vilmos''' (Poitiers, Normandia 1153. augusztus 17. -– Wallingford Kastély, 1156, június)<ref>''Robert of Torigny'' jegyzi fel krónikájában "''1153 mense Augusto circa octavus sancti Laurentii''" dátummal "''filius Henrico ducis Normannorum et uxore sua Alienor comitissa Pictavensi…Willermus''" születését. Chronique de Robert de Torigny I, 1153, p. 280.</ref><ref>A ''Chronicæ Sancti Albini'' feljegyzi "''1153 XVI Kal Sep''" dátummal "''Guillelmus…filius Henrici ducis''" születését. Chronicæ sancti Albini Andegavensis, Chroniques des Eglises d'Anjou, p. 38.</ref> Poitiers grófja. 1155. áprilisában apja Wallingford kastélyában megeskette főnemeseit, hogy korai halála esetén támogatják Vilmost,<ref>Chronique de Robert de Torigny I, 1155, p. 293.</ref> aki nem sokkal ezután, 1156-ban elhunyt.<ref>MP, Vol. II, 1156, p. 214.</ref>

* '''Henrik''' (Bermondsey kastély, 1155. február 28.<ref>A ''Chronicæ Sancti Albini'' jegyzi fel "''1155 II Kal Mar…Londoniæ''" dátummal "''Hainricus, regis Hainrici filius''" születését. Chronicæ sancti Albini Andegavensis, Chroniques des Eglises d'Anjou, p. 38.</ref> -– Château de Martel, 1183. június 11.<ref>A ''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines'' jegyzi fel halálát "''1183 XIII Kal Iun''" dátummal "''iunior Heinricus rex Anglorum…in castro Martellum versus Gerundam''". Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1183, MGH SS XXIII, p. 857.</ref>) Az ''ifjabb'' Henriket 1170. június 14-én a westminsteri apátságban apja társuralkodójává koronázták. A ceremóniát 1172. augusztus 27-én megismételték, de ennek ellenére kevés hatalom volt a kezében. 1172. november 2-án feleségül vette<ref>Robert of Torigny 1160-ban jegyezte fel "''filium suum [Henrici regis] Henricum''" és "''filiam regis Francorum Margaritam''" eljegyzését. Chronique de Robert de Torigny I, 1160, p. 329.</ref> [[VII. Lajos francia király]] második házasságából származó lányát, [[Capet Margit magyar királyné|Margitot]] (1158 - 11971158–1197). Margit Henrik halála után újra házasodott (1185/86-ban): második férje [[III. Béla magyar király]].<ref>A ''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines'' jegyzi fel "''Margareta soror regis Philippi''", "''iunior Henricus rex Anglorum''" özvegéynek és "''Hungarorum regi Bela''" házasságát. Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1185, MGH SS XXIII, p. 858.</ref> Henriknek és Margitnak egy gyermeke született:

** Vilmos (Párizs, 1177. június 19. -– 1177. június 22.)<ref>Stubbs, W. (ed.) (1847) Gesta Regis Henrici Secundi Benedicti Abbatis, The Chronicle of the reigns of Henry II and Richard I 1169- 1192, known commonly under the name of Benedict of Peterborough (London) (“Benedict of Peterborough”) Vol. I 1177, p. 177.</ref>

* '''Matilda''' (Windsor kastély, 1156. június -– [[Braunschweig]], 1189. június 28.)<ref>MP, Vol. II, 1156, p. 212</ref> Házasságát [[Oroszlán Henrik]] sváb herceggel 1165-ben apja és [[I. Frigyes német-római császár|''Barbarossa'' Frigyes]] közötti szövetség részeként kötötték.<ref>Fuhrmann, H., trans. Reuter, T. (1995) Germany in the high middle ages c.1050-12001050–1200 (Cambridge University Press), p. 159.</ref> A házasságra 1168. február 1-jén került sor. 1180-ban Henrik minden németországi birtokát elvesztette, 1181-ben az erfurti birodalmi gyűlés visszaadta birtokait, de három évre száműzték. Henrik apósánál keresett menedéket 1185-ig, mielőtt visszatért Németországba.<ref>Fuhrmann (1995), pp. 168-9.</ref> Amikor Frigyes császár a keresztes hadjáratra készülődött, Henrik megtagadta, hogy vele tartson és 1189-ben ismét száműzetésbe kényszerült.<ref>Runciman (1978), Vol. 3, p. 10.</ref>

* '''Richárd''' (Beaumont palota, Oxford, 1157. szeptember 8.<ref>A ''Continuator of Florence of Worcester'' jegyezte fel "''filium Ricardum''" születését "''Alienor regina''" királynőnek Oxford-banOxfordban. Florentii Wigornensis Monachi Chronicon, Continuatio, p. 137.</ref> -– Chalus, 1199. április 6.), az [[I. Richárd angol király|''Oroszlánszívű'']]. 1172-től Aquitánia hercege, majd 1187-ben VIII. Gergely pápa felhívására csatlakozik a keresztes hadjárathoz. Indulását késleltette, hogy Poitou grófságában fellázadtak alattvalói, majd összeveszett V. Raymond toulouse-i gróffal és végül 1189-ben csatlakozott II. Fülöp Ágost francia királyhoz a saját apja elleni hadjáratban. Apja halála után Anglia királyának koronázták.<ref>MP, Vol. II, 1189, p. 348.</ref> A koronázás után királyi birtokokat adott el, hogy a hadjárat költségeit előteremtse és 1189. decemberében kihajózott Angliából. 1190. júliusában Vézelay-ban találkozott Fülöppel és együtt indultak a Szentföldre.<ref>Runciman (1978), Vol. 3, pp. 8-9.</ref> Felesége (1191. május 12.) '''Navarrai Berengária''', VI. Sancho navarrai király lánya (1163 - 12301163–1230).

* '''Geoffrey''' (1158. szeptember 23.<ref>''Robert of Torigny'' jegyezte fel "''1158 IX Kal Oct''" dátummal "''filius Henrico regi Anglorum…Gaufredus''" születését. Chronique de Robert de Torigny I, 1158, p. 312.</ref> -– 1186. augusztus 19.<ref>MP, Vol. II, 1186, p. 325.</ref>), 1169-től [[II. Geoffrey bretagne-i herceg|II. Geoffrey]] néven Bretagne hercege. 1186-ban egy párizsi lovagi tornán halálra gázolta egy ló.<ref>A ''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines'' jegyezte fel "''in civitate Paris XIV Kal Sep''" dátummal "''Gaufridus dux Britannie comes Richemontis filius Henrici regis Anglie natu tertius''" halálát. Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1185, MGH SS XXIII, p. 859.</ref> Felesége<ref>A ''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines'' nevezi meg "''Constantiam comitis Conani filia''", mint "''Gaufridus dux Britannie comes Richemontis filius Henrici regis Anglie natu tertius''" feleségét. Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1185, MGH SS XXIII, p. 859.</ref> (1181. június) '''Bretagne-i Constanca''' (1161 -– Nantes, 1201. szeptember 3.), IV. Conan bretagne-i herceg és Margit skót hercegnő lánya.<ref>MP, Vol. II, 1168, pp. 244-5244–5.</ref> Geoffrey és Constanca házasságából három gyermek született:

** '''Eleonóra''' ()1184 -– Corfe kastély, Bristol, 1241. augusztus 10.)<ref name="autogenerated2">A ''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines'' nevezi meg "''Gaufridus dux Britannie comes Richemontis filius Henrici regis Anglie natu tertius''" gyermekeit, mint "''Arturum iuvenum et filiam unam Alienordem''". Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1185, MGH SS XXIII, p. 859.</ref> Richárd nagybátjya kiszabadulásának egyik feltétele volt, hogy eljegyezték [[I. Frigyes osztrák herceg|Frigyessel]], [[V. Lipót osztrák herceg]] és Magyarországi Ilona hercegnő fiával. A menyasszony 1194. decemberében elindult Normandiából Bécs felé, de félúton visszafrodultak, amikor értesültek Lipót halálhíréről.<ref>Rüdt-Collenberg (1968), pp. 163-4.</ref> Richárd halála után [[I. János angol király|János]] bebörtönözte, mivel attól tartott, hogy házassága veszélyeztetné Anglia trónján. János halála után Richmond grófnője címet viselte.

** '''Matilda''' (1185/85 -– fiatalon)

** '''Arthur''' (Nantes, 1187. március 29. -– Rouen v. Cherbourg, 1203. április 3.). Geoffrey halála után született<ref name="autogenerated2" /> és születése után I. Arthur néven Bretagne hercege címet viselte. 1190-ben nagybátyja, Richárd minden angol és francia birtoka örökösének nevezte ki.<ref>MP, Vol. II, 1190, p. 364.</ref> Richárd 1199-es halála után Arthur, aki Bretagne-ban tartózkodott, serege élén bevonult Anjou és Maine grófságokba, ahol elfogadták a trón törvényes örökösének. Arthur franciaországi birtokai miatt hűséget esküdött II. Fülöp Ágostnak, de megsértette a francia király és nagybátyjához, Jánoshoz menekült. János azonban magának akarta megkaparintani az angol trónt és csak Arthur állt az útjában. Arthúr elmenekült, de a király katonái Mirebeau-ban elfogták, Falaise erődjébe szállították, majd később a király parancsára meggyilkolták.

* '''Leonóra''' (Domfront, Normandia, 1162. október 13. -– Burgos, 1214. október 25.).<ref>MP, Vol. II, 1162, p. 218.</ref> 1165 az apja és [[I. Frigyes német-római császár]] közötti szövetség részeként eljegyezték Frigyes fiával, Frigyes sváb herceggel, aki meghalt, mielőtt a házasságra sor kerülhetett volna. 1177. szeptemberében hozzáment [[VIII. Alfonz kasztíliai király]]hoz (Soria, 1155. november 11. -– Gutiérre Múñoz, 1214. október 6.).

* '''Johanna''' (Château d’Angers, 1165. október<ref>''Robert of Torigny'' jegyezte fel "''1165…mense Octobris''" dátummal "''filiam [reginæ Alienoræ]…Johanna''" születését. Chronique de Robert de Torigny I, 1165, p. 357.</ref> -– Fontevrault apátság, 1199. szeptember 4.), első férje (Palermo, 1177. február 13.) [[II. Vilmos szicíliai király]] (1155 -– 1198. november 17.), második férje (Rouen, 1196. október) [[VI. Rajmund toulouse-i gróf]] (1156. október 27. - Toulouse, 1222. augusztus 2.). Első férje halála után Vilmos utóda, Tankred elzárva tartotta, hogy megakadályozza öröklését. Richárd király, aki útba ejtette Szicíliát a Szentföld felé, szabadon bocsátását követelte és Tankred ekkor Messinába küldte Johannát, aki csatlakozott Richárdhoz. Richárd elfoglalta Messina városát, hogy Tankredet tárgyalásra kényszerítse Vilmos örökségéről.<ref>Runciman (1978), Vol. 3, pp. 38-40.</ref> Navarrai Berengária és Johanna 1191-ben együtt indultak Nápolyból Richárd után és 1191. áprilisában Cipruson érték utol. 1191-ben Richárd és ''Szaladin'' béketárgyalásokat folytattak, amelynek során szóba került, hogy Szaladin feleségül veszi Johannát -– erre végül azért nem került sor, mivel Szaladinnak fel kellett volna venni a keresztény hitet.<ref>''[[Bar Hebræus''Hebraeus]] jegyezte fel, hogy a tárgyalások során szó volt arról, hogy "''son frère el-Malec el-Adel''" (azaz Szaladin) feleségül veszi "''la sœur du roi d'Angleterre''", ami csak Johannára vonatkozhatott, hiszen ekkor ő volt csak életben Richárd nővérei közül. Bar Hebræus, RHC Historiens orientaux I, p. 64.</ref> 1191. szeptemberében Johanna és Berengária visszaindult Franciaországba. Második házasságát is Richárd szervezte meg, amely része volt a Raymond toulouse-i gróffal kötött békének.

* '''János''' (Beaumont palota, Oxford, 1167. december 24. - Newark , Lincolnshire, 1216. október 18.),<ref>Chronique de Robert de Torigny I, 1167, p. 369.</ref> a [[I. János angol király|''Földnélküli'' János]], Richárd halála után 1199-től Anglia királya. Első felesége '''Gloucester-iGloucesteri Izabella''', második felesége '''Angoulême-i Izabella'''.

Tehát táblázatbaTáblázatba foglalva: