„Kamarás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''kamarás'''i ([[latin nyelv|latinul]] ''camerarius'') intézmény régi keletű (kincstartó, kamerárius, kincstáros, tárnok), és [[Európa]]-szerte szokásos a [[király]]i udvaroknál.
A '''kamarás'''i intézmény régi keletű, és [[Európa]]-szerte szokásos a [[király]]i udvaroknál. A [[habsburg-család|Habsburgoknál]] és a [[németek|német]] királyi udvarokban a [[középkor]] óta dívott. A kamarások, udvarnokok általában királyi lakok előtermében tartottak udvari szolgálatot. Mivel ez személyi szolgálat volt, kitüntetésnek számított. A Habsburgok a kamarási méltóságot nemesi származáshoz kötötték. A követelmények az [[idő]]k folyamán változtak. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] uralkodása alatt [[1760]]-ig [[5 (szám)|öt]] nemesi őst kellett csak igazolni, mégpedig apai vonalon a dédapáig, anyain a nagyapáig. 1760-ban emelték a követelményeket az apai ágon [[8 (szám)|nyolc]], anyain [[4 (szám)|négy]] ősre.▼
== Története ==
▲
A [[Magyar Királyság|magyar]] [[őspróba|őspróbák]] ettől eltértek. [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] osztrák császár, magyar király [[1824]]. [[év]]i rendelete értelmében a magyar urak őspróbáját [[7 (szám)|hét]] ősben állapították meg. [[6 (szám)|Hat]] apai nemes őst kellett kimutatniuk és nemes anyát. Később a követelményeket egységesítették. A [[19. század]] második felében [[1898]]-ig 8 apai és 4 anyai őst kellett a magyaroknak igazolniuk a kamarási cím elnyeréséhez, ezt követően pedig 8 apait és 8 anyait.
| |||