„Valerius Maximus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít
50. sor:
Könyve az ókori Rómában népszerű kompilláció – hasonló [[Marcus Terentius Varro]], illetve [[idősebb Plinius]] műveihez. Maximus a maga művét 95 témakörre osztja, és ezekhez a témákhoz keres először hazai, majd külföldi példákat. Az általa felhozott témák rendkívül sokrétűek és a ''variatio'' elvét követve igyekszik fenntartani az érdeklődést. Célja sokrétű: mint az az előszóból kiderül, egyrészt a rétoriskolák számára akart példatárat adni, másfelől viszont szórakoztatásnak is szánta írásait.
 
[[Tiberius római császár|Tiberius császár]] kortársaként szemléletmódja hasonló [[Velleius Paterculus|Velleius Paterculuséhoz]]: dícsőíti a stabilitást biztosító császárt, az általa felhozott példázatokban elítéli a korábbi római történelem forradalmi megmozdulásait és azok vezetőit. Művében egy helyen élesen kikel Tiberius megbukott minisztere [[Lucius Aelius Seianus|Seianus]] ellen. Illeszkedve a principátus látszólagos köztársaság-restaurálásához, melyet olyan szerző is népszerűsített, mint Livius, illetve a későbbi [[Lucius Annaeus Florus|Florus]], Valerius Maximus felfogása szerint is a római történelem az elkorcsosulás irányába haladt az évek folyamán; a múlt nagyjaihoz hasonlót manapság már nehéz találni – de hála Tiberius gondoskodásának, lehetőség van saját korában az erények ápolására.
 
Forrásai közül elsősorban [[Marcus Tullius Cicero|Cicerót]], illetve [[Titus Livius|Liviust]] kell kiemelnünk. Stílusa egyszerű, világos - viszont az általa felhozott példákat önkényesen alakítja mondandójának igazolására. Emiatt megbízhatósága helyenként kérdéses, tényei ellenőrzésre szorulnak. Elsőrendű a fontossága viszont amiatt, mivel sok, mára már elveszett szerzőtől idéz, valamint Tiberius kortársaként annak uralkodásának légkörét és egyes eseményeit segít megvilágítani.