„Kovácsok bástyája (Brassó)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox |
+ |
||
1. sor:
{{Építmény infobox
|kép = Bastionul Fierarilor Brasov 1.jpg
|építés éve = 1529
|pozíciós térkép = Brassó belváros
}}
A [[brassó]]i '''Kovácsok bástyája''' ({{ny-ro|Bastionul Fierarilor}}, {{ny-de|Schmiedebastei}}) a Lópiacnál (Gheorghe Barițiu utca) áll. U alakú háromemeletes épület, eredetileg belül körbefutó galériákkal. Egykor [[Brassó várfalai és bástyái|Brassó városerődjének]] nyugati szögletbástyája volt, jelenleg a Brassó Megyei Állami Levéltárnak ad otthont.
==Története==
Helyén, a fazekasok és a pékek tornya között eredetileg a kovácsok céhének tornya állt, melyet 1521-ben említenek először. 1526. augusztus 24-én egy felhőszakadás következtében árvíz tört a városra, mely után „még a [[Fekete templom]] belsejében is halat lehetett fogni”.<ref>{{cite book |author=Dumitrașcu, Ion; Maximescu, Mariana |title=O istorie a Brașovului |year=2002 |publisher=Phoenix |location=Brassó |language=román |id=ISBN 9789738547469}}</ref> A víz a tornyot is elpusztította.
1529-ben [[IV. Péter moldvai fejedelem|Petru Rareș]] ostromától tartva a brassóiak megerősítették a délnyugati várfalat. Ekkor említik legelőször a fal nyugati végén elhelyezkedő Kovácsok bástyáját,<ref>{{cite book |last=Petit |first=Alexandru |title=Monografia județului și orașului Brașov |year=1922 |publisher=Unirea |location=Brassó}}</ref> mely a [[Katalin-kapu]]ig látta el a délnyugati várfal védelmét. A [[Fekete-torony (Brassó)|Fekete-toronnyal]] mozgóhíd és egy földalatti folyosó kötötte össze. 1562-ben egy hozzá csatlakozó tornyot is említenek.
==Források==▼
* Gernot Nussbächer: ''Bástyák, árkok, várfalak. Séták a középkori Brassóban.'' Brassó, 1998▼
1667. július 30-án újabb árvíz tört Brassóra, mely megrongálta a bástyát; a következő évben kijavították, ekkor nyerte el mai formáját. Az [[Brassói tűzvész|1689-es tűzvészben]] leégett, 1709-ig tartott a helyrehozása. 1734-ben még megerősítették egy fenyegető török–tatár támadásra készülve, ezután azonban belső fafolyosóit lebontották, belsejét több helyiségre osztották és gabonaraktárként használták. 1819-ben elbontották a hozzá tartozó tornyot, hogy a helyén megépítsék a [[Lópiackapu]]t.
1923-ban a főtéri [[Régi brassói városháza|városházából]] ideköltöztették a brassói levéltárat. 1969-ben az épületet új szárnnyal bővítették.
==Brassói Levéltár==
A '''Brassói Levéltár''' Románia egyik legnagyobb és legrégebbi archívuma; jelenleg több, mint {{szám|12000}} méternyi polcnak, körülbelül {{szám|70000}} könyvnek, egy könyvkötő és restauráló műhelynek, és egy tanteremnek ad otthont. Itt tartják többek között [[I. Lajos magyar király]] 1353-as levelét, mellyel kiváltágokat adott a [[Erdélyi szászok|szászoknak]], és [[Neacșu levele|Neacșu 1521-es levelét]], a legelső román nyelvű szövegemléket.
A brassói levéltárat legelőször 1476-ban említik. 1552-ben [[Christian Pomarius]] rendszerezte, 19 csoportba osztva a 309 okmányt; munkájáról ''Litterarum Civitatis coronensis digestio'' címmel készített összefoglalót. 1714-ben [[Johann Albrich (orvos)|Johann Albrich]] orvos leltározta, ekkor 426 okmányt tartalmazott, és a régi városházában volt elhelyezve. Az eredeti dokumentumokból összegyűjtötte a Brassóra és a Barcaságra vonatkozó privilégiumokat, és a legfontosabbakat fiatal jogászokkal és teológusokkal lemásoltatta, összeállítva a ''Palladium Coronense'' (Brassó pajzsa) gyűjteményt, melyet később is folyamatosan bővítettek, egészen 1865-ig. A városi levéltárosok listáját 1722-től ismerjük.
Az [[első világháború]] alatt a visszavonuló román hadsereg a levéltárból {{szám|1942}} okmányt magával vitt [[Bukarest]]be, onnan ezeket 1917-ben [[Moszkva|Moszkvába]] vitték az oroszok, és csak 1936-ban kerültek vissza Brassóba.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
▲==Források==
*{{cite book |last=Aldea |first=Vasile |title=Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi |pages=68 |year=2016 |publisher=Haco International |location=Vidombák |language=román |id=ISBN 9789737706416}}
▲*{{cite book |last=Nussbächer |first=Gernot |authorlink=Gernot Nussbächer
*{{CitPer |aut=Nussbächer, Gernot |tit=Contribuții la istoria Arhivei Brașovului în secolele XV - XVIII |per=Cumidava |ann=1970 |tom=4 |pag=559–132 |url=http://www.cimec.ro/pdf2/Cumidava/dl.asp?filename=004-Revista-Cumidava-Muzeul-Istorie-Brasov-IV-1970.pdf}}
{{portál|középkor||Erdély|-}}▼
{{Brassó erődítményei}}
[[Kategória:Brassó középkori városerődje|Bastya kovacs]]
[[Kategória:Románia 16. századi építményei]]
| |||