„Zichy Géza” változatai közötti eltérés

(→‎Operái: Staud Géza (szerk.): A budapesti Operaház 100 éve. Budapest: Zeneműkiadó, 1984.)
 
== Életútja ==
GrófA gróf [[Zichy család]] sarja. Édesapja, gróf [[Zichy Lipót]] ([[1805]]-[[1869]]), édesanyja, sztárai és nagymihályi Sztáray Mária ([[1821]]-[[1891]]) grófnő fiakéntvolt. születettA aZichy család Zemplén megyei birtokán, Sztárán született.<ref>http://genealogy.euweb.cz/hung/zichy4.html</ref> Zichy Lipótné Stáray Mária nagynénje volt gróf Sztáray Mária Amália Jozefának ([[1863]]-[[1940]]), [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet magyar királyné]] udvarhölgyének.<ref>http://genealogy.euweb.cz/hung/sztaray2.html</ref> Zichy Géza a gimnáziumi tanulmányait és a jogot [[Pozsony]]ban végezte, és zenei tanulmányokat is folytatott egyetemi tanulmányai mellett. A zene tudományába a híres zeneszerző, [[Mayrberger Károly]] vezette be, aki akkoriban a pozsonyi tanítóképző intézet zenetanára volt. Alig 14 esztendősen egy vadászbaleset során elveszítette jobb karját (saját puskája roncsolta szét jobb kezét). Elkeseredés helyett megkettőzött ambícióval valóságos zongoravirtuózzá képezte magát, „bal kézre”. 1866-ban Pozsonyban lépett fel először félkezű zongorajátékával, és nagy sikert aratott, majd 1867-ben Pesten hangversenyezett. Mint zongoraművész egész Európában ismertté vált, és a hangversenykörútjaiból befolyt jövedelmét szinte teljes egészében jótékonysági célokra fordította, valamint kulturális mecenatúrát folytatott belőle. 1878-ban [[Németország]]ban, 1879-ben [[Párizs]]ban, 1880–1890-ben [[Oroszország]]ban, [[Németország]]ban, [[Franciaország]]ban, [[Belgium]]ban, [[Ausztria|Ausztriában]], [[Románia|Romániában]], a skandináv államokban hangversenyezett.
 
[[1871]]. [[szeptember 10.]]-én [[Budapest]]en feleségül vette karátsonyfalvi és beodrai Karátsonyi Melania grófnőt, gróf Karátsonyi Guido és puchói és csókai Marczibányi Anna Mária lányát.<ref>http://genealogy.euweb.cz/hung/karatsonyi.html#MG</ref>