Főmenü megnyitása

Módosítások

Visszavontam Csukafejes11 (vita) szerkesztését (oldid: 18386421) felesleges
A '''Kopaszi-gát''' az [[Összekötő vasúti híd]] (Déli összekötő vasúti híd) lábánál, attól délre, [[Budapest]]en a [[Budapest XI. kerülete|XI. kerületben]] található. Mintegy 900 méter hosszan a [[Duna|Dunába]] nyúló [[gát (építészet)|gát]], amely a [[Lágymányosi-öböl|Lágymányosi-öblöt]] választja el a Dunától. A gát területén több kisebb étterem és játszóház is működik, népszerű pihenő- és találkozóhely.
 
A gát fontos része egy korszerű közparknak, amely négy nagy részből áll, magából a Duna medrét az öböl vizétől elválasztó 750 méter hosszú gát területéből, a gáttól a [[Rákóczi híd]]dal párhuzamosan futó Andalgó utcából, a Kelenföldi Erőmű melletti Vízpart utcából, és e három vízparti terület által körbeölelt [[Lágymányosi-öböl]] vízfelületéből.<ref>[http://www.obol.hu/uploadpic/File/OCTOGON_2007_2scanned.pdf Új zöldpark Dél-Budán], obol.hu</ref> A [[gát (építészet)|gát]]on lévő [[Kikötő|hajókikötő]] és a terület egy [[portugálok|portugál]] fejlesztő és beruházó csoport (Mota-Engil, Finibanco, Estia) tulajdonában van.<ref>[http://www.obol.hu/fejleszto.html Fejlesztő]</ref> A minden nap 6–22 óráig nyitva tartó közpark üzemeltetője az 1117 Budapest, Kopaszi gát 5. szám alatt bejegyzett Bay-Park Kft.<ref>[http://www.obol.hu/hazirend.html Házirend]</ref> Az öböl vízfelülete 11,2 ha, amelynek vize állandó kapcsolatban van a Duna főágával. A többnyire egyenletesen lapos mederfenék a budapesti vízmérce 0 pontjánál 1,5-2,5 méterrel mélyebben húzódik; a nyugati, vízpart utcai oldalon valamivel mélyebb. Az öböl fenekét 0,3–2 m vastagságú iszap borítja.<ref>{{cite web |url=http://www.ujbuda.hu/page.php?template=felujitas_obol_projekt |title=A Lágymányosi öböl |accessdate=2015-05-10 |publisher=[[Budapest XI. kerülete|Újbuda]] |language=magyar}}</ref> A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság rendőrőrse működik a gát bejáratánál. A park egész területe kamerával megfigyelt terület, a Magnum Security Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. gondoskodik az őrzéséről. Mindezek ellenére a park tulajdonosa a park látogatóit ért károkért, az esetleges lopásokért felelősséget nem vállal.
 
==Közlekedés==
A szabályozás által a Lágymányosnál lévő túl széles Duna-szakasz szűkítésével kívánták az újabb áradás lehetőségét elhárítani. A megépített hosszú gát, amely a Duna medrét a Lágymányosi öböltől elválasztotta, nevét egy, a leválasztandó mederrészben található, homokos fövennyel borított növényzet nélküli zátonyról: Kopasz-zátonyról<ref>[https://www.pinterest.com/pin/225250418832696896/ Kopaszi-zátony]</ref> kapta, így lett aztán a rajta épült védmű neve Kopaszi-gát. A mesterségesen kialakított terület nemsokára dúsnövényzetű víziparadicsommá alakult és a keskeny földsávon csónakházak, üdülők, kisvendéglők épültek. 1930-ban tovább folytatódott a lágymányosi Duna-part feltöltése. 1937-ben a Lágymányosi-tó második nagy feltöltési szakasza kezdődött, amikor a Horthy Miklós, a mai [[Petőfi híd]] építése megkezdődött. A híd budai hídfőjének feltöltéséhez 1,425 millió köbméter földet használtak fel, míg 1,5 millió köbméter föld kellett az új hídtól délre elterülő, maradék tó betemetéséhez. Ezt a hatalmas anyagmennyiséget a Lágymányosi-tó vasúti összekötő hídtól délre eső részének kikotrásával nyerték.<ref>[http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/05/regi-lagymanyosi-duna-part-nyomaban.html A régi lágymányosi Duna-part nyomában]</ref> A kotrásnak egyszerre két eredménye volt, mivel feltöltötték a tavat, azzal hasznos építési területet nyertek, ugyanakkor a tervezett téli kikötő öble is használhatóvá vált. A Kopaszi zátony környékének „polderezett”<ref>[http://kig.hu/images/article/12131/FLDRAJZIFOGALMAK.pdf Földrajzi fogalmak - polderezés]</ref> feltöltése elhúzódott egészen az 1950-es évekig.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00008/dery.htm A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948) Egy független városrendező hatóság]</ref> Az összekötő hídtól délre eső terület ezt követően öbölként is a városrész kedvelt vízisport és strandparadicsoma maradt.<ref>[http://www.obol.hu/obol.html A Lágymányosi öböl és a Kopaszi gát története]</ref> A második világháború pusztításai után az 1960-as években újból megélénkült a vízi élet, horgásztanyák épültek. Azonban a szocialista iparosítás ide is elért és az öböl partján gyártelepek épültek, így megindult a természeti értékek pusztulása. Szennyvíz és hulladék lepte el a gát és az öböl környezetét és a környezetszennyezés komoly méreteket öltött.<ref>[http://beszelo.c3.hu/cikkek/rothado-viziparadicsom Csutoros Gergely: Rothadó víziparadicsom]</ref>
 
Az 1990-es rendszerváltozás után a Kopaszi-gát környezetében, a parton egyre emelkedtek a szeméthegyek, a vállalkozók bérleti szerződését évről évre megújították. Közművesítés hiányában a [[Duna|Duna]] alacsony vízszintjekor egyre erősebbé vált a területen a csatornabűz.<ref>[http://magyarnarancs.hu/belpol/az_arago-birodalom_a_lagymanyosi-obolben_lab_az_ajtoresben-61103 Az Arago-birodalom a Lágymányosi-öbölben: Láb az ajtórésben]</ref>
 
Nemes Gyula 1998-tól [[dokumentumfilm]]en követte nyomon a Kopaszi-gát átalakulását és a régi bódék elbontását. 2008-ban ''Letűnt világ'' címmel mutatták be a [[Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál]]on. Az alkotás elnyerte a 2008 legjobb dokumentumfilmjének járó díjat.<ref name="cinem08-10-01">{{cite web|url=http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/kopa1001/|title=Dokumentumfilm a Kopaszi-gátról a mozikban|author=MTI|date=2008-10-01|publisher=Cinematrix|accessdate=2013-05-06}}</ref><ref name="origo08-07-13">{{cite web|url=http://www.origo.hu/filmklub/blog/dijak/20080713-arattak-a-magyarok-karlovy-varyban-a-nyomozo-a-letunt.html|title=Arattak a magyarok Karlovy Vary-ban|author=Varga Ferenc|date=2008-07-13|publisher=[[Origo.hu|Origo]]|accessdate=2013-05-06}}</ref><ref name="hvg09-02-25">{{cite web|url=http://hvg.hu/kultura/20090225_letunt_vilag_nemes_gyula_filmszemle|title=A kelet alkonya, avagy a Letűnt világ és a Kopaszi-gát|author=Hárs Géza|date=2009-02-25|publisher=[[HVG]]|accessdate=2013-05-06}}</ref>