„Kornis család” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít |
a CheckWiki error (32) javítása |
||
20. sor:
'''Kornis Miklós''' (III.) [[1548]]-ban a székelyektől [[Fráter György|Martinuzzi]] oldalára rendelt tanácsos, utóbb ily tisztséget töltött be [[1556]]-ban [[Petrovics Péter]] mellett is. [[1540]]–[[1547]] között több ízben hadakozott [[székelyek|székely]] és [[erdélyi szászok|szász]] csapatok élén apróbb gerillavállalkozásokban.
'''[[Kornis Mihály (főkapitány)|Kornis Mihály]]''' (I.) az [[1558]]., [[1560]]. és [[1566]]. évi erdélyi országgyűlésen szerepelt. [[1558]]-ban az adók számvitelével volt megbízva. [[1562]]-ben ő is fellázadt [[II. János magyar király|János Zsigmond]] ellen, amiért börtönbe jutott.
{{vhorgony|Kornis Farkas}} kiváló befolyással volt a székelyekre. [[1576]]-ban [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]]t, az újonnan megválasztott királyt [[Lengyelország]]ba kísérte. [[1595]]-ben a feketehalmi táborban mint a székelység egyik főkapitánya szerepelt. [[1599]]-ben [[Báthory András erdélyi fejedelem|Báthory András]] pártján küzdve [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihály vajda]] kezébe került, aki megfosztotta életétől. Részt vett diplomáciai küldetésben is. Sokat buzgólkodott az unitárius vallás érdekében.
33. sor:
* [[Kornis Boldizsár]], aki [[1604]]-ben a székelység tábornoka volt. Mikor csapatai, vonakodva a Bocskay elleni küzdelemtől, szétoszoltak, a magyarországi harctereket kereste fel. [[1607]]-ben [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem]] tanácsosa lett, [[1608]]-ban háromszéki főkapitány, [[1610]]-ben – férji becsületében megsértve – többekkel összeesküdött [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] ellen, amiért életével kellett lakolnia.
* Kornis Zsigmond [[1603]]-ban [[Giorgio Basta|Básta György|Básta]] seregében harcolt, [[1610]]-ben – bátyjának, Boldizsárnak cinkostársa lévén – száműzték és Erdélyből menekülni kényszerült. Később visszatérve, [[Bethlen Gábor]] meg [[I. Rákóczi György]] fejedelmek alatt mint jeles tanácsos, bihari főispán, aranysarkantyús vitéz nagy tekintélyre tett szert. [[1636]]-ban Rákóczi György vezéreként több ízben megütközött a törökökkel. Nagy uradalmai voltak [[Bihar vármegye|Bihar]], [[Zaránd vármegye|Zaránd]] és [[Szatmár vármegye|Szatmár]] vármegyében.
* Kornis György (III.), mint testvére is, [[1610]]–[[1615]] között száműzetésben élt. Később [[Kolozs vármegye]] főispánja volt.
| |||