„Arab tahr” változatai közötti eltérés

Az '''arab tahr''' ''(Arabitragus jayakari)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[párosujjú patások]] (Artiodactyla) [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[tülkösszarvúak]] ''(Bovidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[kecskeformák|kecskeforma]].

Az [[omán]]i [[arab tahr]]ttahrt ''(Arabitragus jayakari)'' és az [[india]]i [[nilgiri tahr]]t ''(Nilgiritragus hylocrius)'' korábban a sörényes tahrral együtt a ''Hemitragus'' [[nem (rendszertan)|emlősnembe]] sorolták. Manapság viszont a két előbbi faj külön-külön nembe került át. Tudományos neve a [[Maszkat]] vidékén [[1870]] és [[1900]] között zoológiai és nyelvészeti kutatásokat végző [[india]]i orvos és katonatiszt, [[A.S.G. Jayakar]] emlékét őrzi.

Az arab tahr [[Kábúsz ománi szultán]] [[1976]]-os rendeletének köszönhetően Ománban védettséget élvez. [[1975]]-ben külön a faj védelmére Maszkattól 45 kilométerre dérre a Vádi sz-Szarín vízgyűjtőjében egy 200  km²-es rezervátumot hoztak létre, amelyet a helyi [[beduin]] törzsek közül toborzott felügyelők védelmére bíztak. A felügyelők hatásköre az évek folyamán 2,350  km²-es területre terjedt ki. A későbbiekben a tahrok teljes élőhelyén kutatócsapatokat állítottak fel az állatok felkutatására és védelmére, bizonyos helyeken pedig megtiltották a háziállatok legeltetését. [[Bajt al-Baraka]] városában az ománi emlősöket fogságban szaporító központban tahrokat is igyekeznek tenyészteni, de ez a vártnál nehezebbnek bizonyul, így eddig nem történt visszatelepítés a vadonba. A tahr jövőjét további kutatásokkal, új természetvédelmi területek létrehozásával, a védelmi intézkedések szigorításával és visszatelepítésekkel kívánják biztosítani. Az Egyesült Arab Emírségekben [[Sárika]] területén működik egy tenyésztőközpont Arábia veszélyeztetett állatai számára, ahol tahrokat is tartanak.