„Szénbányászat” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a CheckWiki error (48) javítása
3. sor:
== Az ásványi szén eredete ==
 
A [[szénbányászat]]otszénbányászatot iparszerűen [[Anglia|Angliában]] kezdték meg a [[13. század]]ban, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. [[Kína|Kínában]] már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A [[Római Birodalom]] fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az [[arabok|arab]] világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.
 
A [[kőszén]] növényi eredetű, szilárd, éghető üledékes kőzet. Ahogy szénül, a [[tőzeg]] [[barnakőszén]]né (ennek kevésbé szénült változata a [[lignit]]), [[feketekőszén]]né, majd [[antracit]]tá alakul; a [[grafit]] már a [[Metamorfózis (kőzettan)|metamorfózis]] terméke. A kőszéntelepek olyan dús növényzetű üledékgyűjtő medencékben képződtek, ahol a szerves anyagot vastag üledéktakaró temette maga alá: a szénülés feltétele az így kialakuló nagy [[nyomás]] és [[hőmérséklet]]. Az első kőszéntelepek a növényvilág szárazföldi térhódítása után keletkeztek.
9. sor:
A legidősebb ismert előfordulás [[Karélia|Karéliában]] a [[sungit]]nak nevezett algakőszén, aminek széntartalma 95% felett van. Ezt időben a [[Kuznyecki-medence]]i és [[Nagy-Medve-tó]] menti [[Devon (időszak)|devon]] korú előfordulások követik. A [[karbon]]kori telepcsoportok az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]], az [[Appalache-hegység]]ben nagy területen, [[Anglia|Angliában]], [[Belgium]]ban, a [[Ruhr-vidék]]en, a [[Saar-vidék]]en, [[Szilézia|Sziléziában]], a [[Donyec-medence|Donyec-medencében]], ahol a nagy mélységben gazdag antracit telepek is vannak, a [[Moszkva-környéki-szénmedence|Moszkva-környéki-szénmedencében]], az [[Urál (hegység)|Urál]]-hegységben, [[Szibéria|Szibériában]]. [[Kazahsztán]]ban, [[India|Indiában]], [[Kína|Kínában]], [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]], [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]], [[Japán]]ban és [[Indonézia|Indonéziában]] jelentősek. Nagy részüket már nem művelik, mert túl mélyen vannak. A kitermelt mennyiség nagy részét a jól gépesíthető, termelékeny [[Külfejtés|külszíni fejtésekben]] bányásszák, így például Ausztráliából [[Európa]] kikötőibe is szállítanak feketekőszenet.
 
A legtöbb barnakőszén az [[eocén]] és a [[miocén]] földtani korban keletkezett. Hatalmas, több tízezer négyzetkilométer területű előfordulások vannak az Egyesült Államok közép-nyugati területein. Közép-[[Németország]]ban a [[Salde]] és [[Mulde]] közötti medence mintegy 2000 km²-es. Az alsó [[Rajna]]vidéki előfordulás [[Bonn]] és [[Köln]] között 45 kilométer hosszú és 4–5 kilométer széles; ezt jelenleg nem művelik. A volt NDK területén ma is bányásznak fiatalabb barnakőszeneket külszíni fejtésekben. [[Románia|Romániában]] a [[Zsil]]-völgyi előfordulás [[oligocén]] korú, de jó minőségű ''szurokkőszén'', több százmillió tonna készlettel.
 
== Bányászati módok ==
24. sor:
== Története ==
 
A [[szénbányászat]]otszénbányászatot iparszerűen [[Anglia|Angliában]] kezdték meg a [[13. század]]ban, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. [[Kína|Kínában]] már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A [[Római Birodalom]] fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az [[arabok|arab]] világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.
 
== Szénbányászat Magyarországon ==