„Xavéri Szent Ferenc” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dencey (vitalap | szerkesztései)
Dencey (vitalap | szerkesztései)
55. sor:
A japán misszió - elsődlegesen a nyelvi nehézségek és a boncok ellenséges hozzáállása miatt - sikertelennek volt nevezhető, ezért 1550-ben Ferenc tovább utazott, hogy találkozzék a [[Tennó|japán császárral]] és [[Sógun|sógunjával.]] Itt újabb csalódás érte Ferencet, mivel bebizonyosodott számára, hogy a japán császárnak ekkoriban nem volt igazi hatalma, sógunja pedig egy csecsemő volt; az igazi hatalom a földbirtokosok kezében volt. A helyzet felismerése és megértése után a boncokkal és a tudósokkal folytatott hosszas viták eredményeként – sikerült egy kis csoport figyelmét felkeltenie a kereszténység iránt, valamint megnyerte egy bizonyos Bungo herceg barátságát is. Ekkor kihasználta, hogy felismerte azt, hogy a japánok mennyire érzékenyek a nevekre, címekre és tisztségekre, s így pápai legátusként, rendkívül díszes ruhában jelent meg, amely missziójára jó hatással volt.
 
Két éven át tartó tevékenysége során 1500 embert keresztelt meg, amely aránylag kicsi szám ahhoz képest, amelyeket kevésbé művelt környékeken elértek a [[Hittérítő|misszionárius]]ok, de ez jó tanulság volt, mind neki, mind az őt követőknek, hogy mennyire fontos az [[Inkulturizációinkulturizáció]]<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/I/inkultur%C3%A1ci%C3%B3.html Magyar Katolikus Lexikon > I > inkulturáció], lexikon.katolikus.hu</ref> szerepe, amely szerint a keresztény hithirdetőknek alkalmazkodniuk kell az adott kultúrához, meg kell ismerniük a helyi nyelveket és az érintkezési formákat, és ebbe kell beleágyazni a keresztény üzenetet, hogy a katolikus (egyetemes, univerzális) hit a nyugati kultúrától lényegesen eltérő civilizációkban is gyökeret ereszthessen.
 
=== A kínai misszió terve ===