„Keleti blokk” változatai közötti eltérés

a
(Definiálás egyszerűsítése.)
A [[második világháború]]ban a [[Szovjetunió]] hadműveleti területeit képező, utóbb a szövetséges erők megállapodása értelmében szovjet katonai megszállás alá került államok ([[Bulgária]], [[Csehszlovákia]], [[Magyarország]], [[Lengyelország]], [[Románia]] és a [[Német Demokratikus Köztársaság]]) a háború után, 1949-ben közös gazdasági szövetséget ([[KGST]]) hoztak létre, majd 1955-ben a [[Varsói Szerződés]] megkötésével katonai szövetségbe tömörültek. A két szövetség tagja volt alapításuk évétől [[Albánia]] is, de 1961-től – a szovjet blokktól politikailag eltávolodó kínai–albán együttműködés kereteinek kiépülésével párhuzamosan – tevékenységében aktívan nem vett részt; formálisan azonban csak 1968-ban lépett ki a Varsói Szerződésből, jóval később, 1987-ben pedig a KGST-ből.{{jegyzet|{{RétiAlbSors|161., 188}}}} [[Jugoszlávia]] pedig sohasem írta alá a varsói szerződést, és a KGST-nek is csupán társult tagja volt, noha kommunista állam volt egészen [[1989]]-ig.
 
A blokk országai néhányszor megpróbáltak elszakadni. A radikálisabb elszakadási kísérleteket, mint az [[1953]]-as [[kelet-berlinikeletnémet felkelés]], az [[1956-os forradalom|1956-os magyar forradalom]] és az [[1968]]-as [[prágai tavasz]] győzelmét katonai [[intervenció]]val akadályozták meg, míg a többi, politikai próbálkozást vagy egyszerűen betiltották – és vezetőiket, tagjaikat és szimpatizánsaikat hosszabb-rövidebb időre bebörtönözték –, vagy diplomáciai úton fojtották el. [[A Szovjetunió felbomlása]] egyúttal a keleti blokk összeomlását is maga után vonta.
 
== Jegyzetek ==