„Ardipithecus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
a központozás kb. teljes hiánya
20. sor:
}}
 
Az '''Ardipithecus''' egy kihalt [[Homininae ]]-nem, ami a késő miocénban[[miocén]]ban és a [[pliocén]] korban élt az Afar depressziónál, Etiópiában. Eredetileg az emberekember egyik legkorábbi őseként írták le, miután az elágazott a fő majom származási vonaltól,. a kapcsolata ennekEnnek a nemnek és az ember ősöknekőseivel való kapcsolata, ésvalamint hogy vajona ez egynem hominin-e, jelenleg is vitatott. Két fosszilis faj van az irodalomban leírva: az ''A. ramidus,'' ami körülbelül 4,4 millió évvel ezelőtt élt,<ref name="NatGeo-News">{{cite web | url = http://news.nationalgeographic.com/news/2001/07/0712_ethiopianbones.html | title = Fossils From Ethiopia May Be Earliest Human Ancestor | first = David | last = Perlman | publisher = National Geographic News | date = July 12, 2001 | accessdate = July 2009 | quote = Another co-author is Tim D. White, a paleoanthropologist at UC-Berkeley who in 1994 discovered a pre-human fossil, named Ardipithecus ramidus, that was then the oldest known, at 4.4 million years.
}}</ref> a korai pliocén alatt, és az ''A. kadabba,'' ami körülbelül 5,6 millió évvel ezelőtt élt (a késő miocénmiocénban). A viselkedési elemzés azt mutatta, hogy az Ardipithecus nagyon hasonló volt a csimpánzokhoz[[csimpánz]]éhoz, ami azt jelzi, hogy a korai ember ősöknek nagyon csimpánzszerű viselkedése lehetett.<ref>{{cite journal|last1=Stanford|first1=Craig B.|title=Chimpanzees and the Behavior of ''Ardipithecus ramidus''|journal=Annual Review of Anthropology|date=2012|volume=41|issue=1|pages=139–149|doi=10.1146/annurev-anthro-092611-145724}}</ref>
 
== ''Ardipithecus ramidus'' ==
39. sor:
|bibcode = 1994Natur.371..306W | issue=6495}}</ref>
 
Mint a legtöbb emberszabású, de ellentétben az összes korábban elismert homininával, egy fogó nagylábujja volt, amely a fákon való mozgáshoz adaptálódvaadaptálódott. NincsNem megerősítvebizonyított, hogy a csontvázának mennyihány más jellemzője tükrözi, azhogy adaptálódásátalkalmazkodott a földön két lábon járásra a földönjáráshoz. Mint később a hominináknakhomininák, az ArdipithecusnakArdipithecus is redukált szemfogaiszemfogakkal voltakrendelkezett.
 
1992–1993-ban fedezték fel az első A. ramidus kövületeket: tizenhét töredéket, beleértve a koponyát, az állkapcsot, a fogakat és a kar csontjait az Afar depresszióban, a Middle Awash folyó völgyében, Etiópiában. Több töredéket nyertek ki 1994-ben, összesen a teljes csontváz 45%-át. 1999 és 2003 között kilenc egyed fogait és csontjait találták meg As DumanálDumánál, Etiópia Afar-régiójának nyugati szélén.<ref name="stoneageinstitute.org">{{cite web |title=New Fossil Hominids of Ardipithecus ramidus from Gona, Afar, Ethiopia |url=http://www.stoneageinstitute.org/news/gona_nature_paper.shtml#1 |accessdate=2009-01-30 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20080624005441/http://www.stoneageinstitute.org/news/gona_nature_paper.shtml |archivedate=2008-06-24}}</ref> A kövületek 4,35-4,45 millió évesek.<ref>{{cite web | url=http://newsinfo.iu.edu/news/page/normal/1822.html | author = Indiana University News Release | title = Anthropologists find 4.5 million-year-old hominid fossils in Ethiopia | accessdate = 2009-01-30| archiveurl= https://web.archive.org/web/20090214231444/http://newsinfo.iu.edu/news/page/normal/1822.html| archivedate= 14 February 2009 <!--DASHBot-->| deadurl= no}}</ref>
 
Kis agya volt, 300 és 350 cm3cm&sup3; közötti. Ez némileg kisebb, mint a modern Bonobókébonobóké vagy a nőstény közönséges csimpánzé, de sokkal kisebb, mint az australopithecineké, mintpéldául [[AL 288-1 (Lucy)|Lucyé]] (~ 400-550 cm3cm&sup3;), és nagyjából a 20%-a a modern Homo sapiensének. Az állkapcsa sokkal előreállóbb volt, mint a modern emberé.<ref name="Suwa_2009">{{cite journal | title=The ''Ardipithecus ramidus skull'' and its implications for hominid origins | journal=Science | last=Suwa | first=G | date=2 October 2009| volume=326 | issue=5949 | pages=68, 68e1–68e7 | doi=10.1126/science.1175825 | last2=Asfaw | first2=B. | last3=Kono | first3=R. T. | last4=Kubo | first4=D. | last5=Lovejoy | first5=C. O. | last6=White | first6=T. D. | pmid=19810194|bibcode = 2009Sci...326...68S |display-authors=etal}}</ref>
 
A fogairól hiányzott a más majmoknál előforduló specializáció, ésami azt sugallja, hogy általános mindenevő és gyümölcs evőgyümölcsevő volt, a tápláléka nem függött nagyon a lombozattól, rostos növényi anyagoktól (gyökerektől, gumóktól, stb), vagy a kemény és /vagy abrazív ételtől. A felső szemfog mérete az A. ramidus hímeknél nem különbözött határozottan a nőstényekétől. A felső szemfogaik kevésbé élesek voltak mint a modern közönséges csimpánzoké részben azért mert redukált volt a szemfog mérete, mivel a nagyobb felső szemfogakat élesíthették a kopás ellen az alsó szájban elhelyezkedő fogak. A felső szemfog jellemzői az A. ramidusnál ellentétben vannak a közönséges csimpánzoknál megfigyelt szexuális dimorfizmussal, ahol a hímeknek lényegesen nagyobb és élesebb felső szemfogaik vannak, mint a nőstényeknek.<ref name="Suwa_2009b">{{cite journal | title=Paleobiological implications of the ''Ardipithecus ramidus'' dentition | journal=Science | date=2 October 2009| last=Suwa | first=G | volume=326 | issue=5949 | pages=69, 94–99 | doi=10.1126/science.1175824 | last2=Kono | first2=R. T. | last3=Simpson | first3=S. W. | last4=Asfaw | first4=B. | last5=Lovejoy | first5=C. O. | last6=White | first6=T. D. | pmid=19810195|bibcode = 2009Sci...326...94S |display-authors=etal}}</ref>
[[Image:Map of the fossil sites of the earliest hominids (35.8-3.3M BP).svg|thumb|left|300px|A térkép a felfedezések helyszíneit mutatja]]
A felső szemfogának kevésbé kifejezett jellegét arra használták hogy az A. ramidus és több ősi homonida szociális viselkedésére következtessenek. Különösen arra használták hogy azt javasolják hogy a homonidák és az afrikai majmok utolsó közös ősét viszonylag kis hímek közti és csoporton belüli agresszió jellemezte. Ez feltűnően eltér a közönséges csimpánzok szociális mintáitól, amikben a hímek közötti és a csoporton belüli agresszió tipikusan magas. A kutatók egy 2009-es tanulmányban az mondták hogy ez az állapot „veszélyezteti az élő csimpánzok magatartási modellként való használatát az ősi emberszabású állapothoz”.