Főmenü megnyitása

Módosítások

a
clean up, replaced: mohamedán → muszlim AWB
{{jelmagyarázat|#00ff00|A vikingek által fosztogatott területek}}]]
 
A [[Skandinávia|Skandináviából]] származó [[vikingek]] korának kezdete pontosan meghatározható: az első nagy visszhangot kiváltó támadás a [[lindisfarne]]-i kolostor ellen, [[793]]. [[június 8.|június 8-án]] történt.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/793_junius_8_a_viking_kor_kezdete_europaban/ 793. június 8. - A „viking kor” kezdete Európában], rubicon.hu</ref> A végét már nem lehet egy adott eseményhez kötni, de nagyjából egybeesett a [[kereszténység]] felvételének lezárultával, a [[11. század]] végén. Az e két időpont között eltelt három évszázadban a viking harcosok rettegésben tartották egész [[Európa|Nyugat- és Dél-Európát]], meghódították [[Anglia]] és [[Írország]] nagy részét, [[Normandia|Normandiában]] megalapították a hercegséget, a mai [[Oroszország]] területén pedig a rusz államot. Elfoglalták [[Izland]]ot, felfedezték és gyarmatosították [[Grönland]]ot, és egy rövid időre letelepedtek [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]].
 
== A vikingek kirajzásának okai és formái ==
A 10. század végén létrehozták a Rusz államot, amelynek fővárosa [[Novgorod]] volt, déli felének központja pedig [[Kijev]] lett. [[965]]-ben a novgorodi herceg a két fia között felosztotta országát, Vlagyimirnak (Valdemár) adta Novgorodot, Jaropolk pedig Kijevet kapta. Apjuk halála után Vlagyimir megtámadta és megölte testvérét, és újra egyesítette az országot. Ekkor lett a főváros Kijev, az ország új neve pedig [[Kijevi Rusz]]. Vlagyimir felvette a [[kereszténység]]et, halála után, [[1015]]-ben szentté avatták. A Kijevi Rusz keresztény nyugatorosz állammá vált, egyre inkább elszlávosodott, és erős bizánci hatás alá került. Később a [[kunok]] betörése és a kereskedelmi utak fokozatos nyugatra tolódása miatt a nyugatorosz állam jelentősen meggyengült. A viking kor végén a Kijevi Rusz városai végleg szláv jellegűek lettek, és a varég befolyás a történelem lezárt fejezetei közé került.
 
A svéd vikingek a [[10. század]]ban kísérletet tettek a nyugati terjeszkedésre is, elfoglalták Dánia egy részét, de mindössze negyven évig tartott a dániai svéd uralom. Ez volt szinte az egyetlen nyugatra irányuló komoly gyarmatosítási és letelepedési kísérletük, de tevékeny részük volt számos nyugat-európai fordulatban, hiszen az ottani viking seregekben a norvégok és a dánok mellett ők is harcoltak. [[1040]] körül hatalmas vállalkozásba kezdtek: Világjáró Yngvar a keleti mohamedánmuszlim országok ellen vezette seregét. Hadjáratáról számos [[rúnakő]] tanúskodik, de nem rendelkezünk megbízható forrással a lefolyásáról.
 
Bár a svéd királyok közül sokan felvették a keresztény vallást, ennek ellenére a svédek maradtak a skandináv népek közül a legtovább [[pogányság|pogányok]]. Az első misszionáriusok [[829]]-ben érkeztek a svédek közé, de több mint háromszáz évbe telt, mire Svédország keresztény állammá vált.
32 794

szerkesztés