„Redut (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Románia műemlékei kategória eltávolítva; Kolozs megye műemlékei kategória hozzáadva (a HotCattel)
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: {{RO műemlékek}} → {{RO műemlékek|CJ}} AWB
6. sor:
 
== Története ==
A 18. században a „Fejér Ló” nevű fogadó állt ezen a telken. 1791-ben [[II. József magyar király|II. József]] rákényszerítette a városi tanácsot, hogy az épületet adják át katonai iskola céljára. A császár halála után, a katonai nevelőintézetet [[Torda|Tordára]] költöztették, és 1794 őszén a város visszakapta a fogadót, amelyet a kor igényeinek megfelelően építettek át. Az átépített ház ma is látható homlokzata 1798-ra készült el. Az udvarban folyó munkálatok még 1810-ben is tartottak, a vendéglőt öt éve bérlő [[Josef Leder]] - egyszemélyes - tervező-kivitelezőként egy hátsó udvari szárnyat is felépített. Az új falrésszel immár teljesen körbeépített udvar úgy nézett ki, mint egy kvadrum, egy kolostori udvar. A téli mulatságokra szánt „Redoute-szála” 1808-ban készült el. A karzatos bálterem akár ezer ember fogadását is lehetővé tette. Az épület érdekessége a tetőzetre épített kis torony, amely már messziről jól látható és jellegzetes ismertetőjegyévé vált. Itt helyezték el az 1843-ban lebontott [[Kolozsvár várfalai és bástyái|Monostori-kapu]] óráját, amihez egy városi legenda is fűződik. Ezt Nagy Péter, az „O, kedves Kolozsvár” című munkájában is megörökítette: „Hajdan hangosan jelezte az időt a torony fedelére kitett óraharang. Éles, keserves hangon rikoltotta be a városba az órák számát. Az a legenda erről a harangról, hogy hajdan a Szent Mi­hály székesegyháznak volt lélekharangja és jelentette, sok más közt, a Bá­thory Zsigmond áldozatainak halálát is. Lehet, ennek a véres eseménynek iszonyú emlékét őrizte keserves, éles hangja. Újra és újra, minden ütésnél átélte azt a borzalmat, ami akkor elfogta.”
 
A Redutban rendezte be vívóiskoláját [[Gaetano Biasini]]. Neki köszönhetően vált divatossá a városban a 19. század első felében a vívás. Biasini tanítványa volt többek között [[Bölöni Farkas Sándor]], gróf Kendeffy Ádám, gróf Béldi Ferenc, báró Jósika Lajos és ifj. [[Wesselényi Miklós]]. Az épületben szabóüzlet is működött, valamint itt alapította Walser Ferenc „első magyar gép- és tűzoltószerek gyárát”. 1826-ban, mivel a városháza épülete használhatatlanná vált, a gyűléseket az [[régi városháza (Kolozsvár)|új városháza]] felépültéig itt tartották.
20. sor:
* 1897 januárjában bemutatták [[Auguste és Louis Lumière]] találmányát, a „kinematográfot”
 
1848. má­jus 30-án ebben az épületben mondták ki a Tekintetes Karok és Rendek az Uniót, vagy­is [[Magyarország]] és [[Erdély]] egyesítését. A várost [[Groisz Gusztáv (politikus)|Groisz Gusztáv]] főbíró és Gyergyai Ferenc jegyző képviselte. Ugyanitt zajlott 1894 májusában az erdélyi románság politikai vezetői ellen indított Memorandum-per. Mind a két esemény tiszteletére készült emléktábla. A [[Fadrusz Já­nos]] tervezte, Unióra emlékezőt 1898-ban helyezték el a kapuzat mel­letti falszakaszon. Helyén most a [[Az 1892. évi román memorandum|Memorandum-perre]] figyelmeztető [[bronz]]tábla olvasható.
 
1925. február 2-án a városi tanács 25 évre kiadta a Redut épületét a hadseregnek, ahol tiszti kaszinót létesítettek. A Kismester utcáig terjedő hátsó szárnyát 1935-1937-ben lebontották, és helyébe építették a ma is működő is­kolát (Ioan Bob Iskola). 1958 júniusában az [[Erdélyi Néprajzi Múzeum]]ot a [[Sétatér (Kolozsvár)|Sétatérről]] a Redut épületébe helyezték át.
40. sor:
* {{CitLib | capaut = Gaal György | cap = Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban | ass = Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al | tit = Kolozsvár 1000 éve | subtit = A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai | red = Erdélyi Múzeum-Egyesület | red2 = Magyar Közművelődési Egyesület | loc = Kolozsvár | ann = 2001 | isbn = 973 8231 14 0 | url = http://mek.oszk.hu/02600/02659/ }}
* {{Herepei Kolozsvár történeti helyrajza}}
* {{RO műemlékek|CJ}}
* {{CitLib | aut = Mátyás Vilmos | tit = Utazások Erdélyben | red = Panoráma | ser = Panoráma mini útikönyvek | isbn = 963 243 065 4}}