„Wolphard–Kakas-ház” változatai közötti eltérés

A ház építtetését [[Adrianus Wolphard]] 1534 és 1541 között kezdte. A humanista műveltségű pap, aki [[Bologna|Bolognában]] tanult, olasz mestert fogadott fel. Az ő korszakában épült a boltíves kapualj és az első emelet három helyisége. A ház építését örököse, [[Wolphard István]], a város csillagászattal is foglalkozó főbírája fejezte be: meghosszabbíttatta a földszinti és emeleti [[vestibulum]]ot, elkészíttette a kapualj fölötti második helyiséget, az udvari szárnyhoz pedig még két helyiséget és egy újabb lépcsőt ragasztott. Halála után özvegye Kakas Istvánhoz ment feleségül; az új tulajdonos 1590–1592 között tovább bővíttette a házat. Kakas István alakíttatta ki a ''zodiákus-termet'', amelyet a tizenkét állatöv jelvényei díszítettek. Szintén ő helyeztette el a [[napóra|napórát]] is. [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihály vajda]] elkobozta az épületet Kakastól, amelyet utóbb [[Jacobinus János]] kapott meg; utóbb Kakas hosszas pert folytatott Jacobinussal a ház visszaszerzéséért. 1602-ben [[Bogner Imre]], a tizennégyszer megválasztott főbíró, majd [[Linczegh János]] főbíró lakása és tulajdona volt. ''Rázsa-háznak'' is nevezték, a [[rázsa|rázsaszövet]]szövet mintájára kockásan volt tarkára festve. [[Jósika Miklós]] is említést tesz róla ''Abafi'' című regényében: „A felső emeletet, a ház alsó osztályától, egészen hosszában elfolyó, keskeny zsindelyfődél<!--ne javítsd!--> választ el, mely kockásan vörösre és fehérre volt festve. A kettős ablak alatt magas, kerek boltozatú kapu mélyedett, s e mellett jobbra-balra két ablak, cifra zöldre festett s aranyozásokkal terhelt rostélyzattal.”

A ház a 19. század második felében Szathmári Elek aranyműves kezére került. Nagyravágyó terve megvalósításához megvásárolta a szomszédos, ugyancsak [[reneszánsz]] épületet, a Bogner-Gellyén-házat. Mindkettőt lebontatta és 1894-ben felépíttette a ma is látható, modern, késő eklektikus kétemeletes házat, az udvari szárny azonban megmaradt. A faragott feliratos kövek részben a [[Történelmi Múzeum (Kolozsvár)|Történelmi Múzeum]] kőtárába kerültek, részben a jelenlegi épületben beépítve láthatók. Emeleti részén az ''Erdélyi Bank és Takarékpénztár'' bankárai intézték a pénzügyeket, a pénzintézetet 1896-tól Lendvay Emil János vezérigazgató irányította. Az épület földszintjén papír- és könyvüzlet működött.

* {{RO műemlékek|CJ}}