„Ormányos medve” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
52. sor:
[[Fájl:Em - Nasua nasua 1.jpg|bélyegkép|250px|balra|Kitömött példány a [[londoni Természettudományi Múzeum]]ban]]
41-67 centiméter hosszú, ehhez jön még 32-70 centiméteres farka. Súlya 3,5 és 6 [[kilogramm]] között változhat.<ref name=HMW>Kays, R. (2009). South American Coati (Nasua nasua), pp. 526-528 in: Wilson, D. E., and R. A. Mittermeier, eds. (2009). ''[[Handbook of the Mammals of the World]].'' Vol. 1, Carnivores. ISBN978-84-96553-49-1</ref> Szőrzete a vörösesbarnától a szürke színig terjedően elég változatos, és a
==Életmódja==
58. sor:
A [[mosómedve]] ''(Procyon lotor)'' közeli rokona, életmódja azonban különbözik tőle. Leginkább az erdős területeket lakja,<ref name=bbc>{{cite web|title=BBC Ring-tailed Coati|url=http://www.bbc.co.uk/nature/wildfacts/factfiles/613.shtml|accessdate=2007-07-13}}</ref> egyaránt ügyesen mozog a fákon és a talajon,<ref name=field>{{cite book|title=Neotropical Rainforest Mammals, A Field Guide, 2nd Edition|author=Emmons, Louise|year=1997|isbn=0-226-20721-8|pages=153–154}}</ref> és a vízben is jól úszik. Farka a fákon az egyensúlyozást segíti, a földön kinyújtva hordja. Kedveli az erdőszéleket is, és a másodlagos erdőket is elfogadja. 2500 méter magasságig él. Az emberi településeket is felkeresi, gyakran guberál a szemétlerakó helyeken.
Többnyire nappal, néha éjszaka is aktív, ilyenkor folyamatosan keres, kutat és szimatol táplálék után. Többnyire a talajon mozog, de az estét inkább fákon tölti.<ref name="field"/> A nőstények inkább növényevők, a nagyobb hímek azonban – főleg rágcsálókra – vadásznak is. Kedveli a bogyókat, [[gyümölcs]]öket, gombákat, az állatok közül a [[Skorpiók|skorpiót]] és a mérges százlábút is elkapja, de a dögöt sem veti meg.<ref name="field"/> A gyümölcsökért a fák tetejére is felmászik, és zsákmányukat szimatolva, kövek alatt is keresik.<ref name="field"/>
A [[nőstény]]ek és utódaik 10-20 fős, szigorú hierarchiájú csapatokban élnek,<ref name="field"/><ref name="bbc"/> a [[Hímnem (biológia)|hímek]] azonban a szaporodási időszak kivételével magányosak.<ref name="bbc"/> A területük átmérője általában 1 km, és gyakran átfedők.<ref name="bbc"/> A hímek szintén területtartók, és hevesen védelmezik territóriumukat egymással szemben. A nőstények között rendkívül szoros kapcsolatok, barátságok alakulhatnak ki; a majmokhoz hasonlóan kurkásszák is egymást. Eltérő viselkedésük miatt a hímeket sokáig külön fajnak tekintették.<ref name="bbc"/>
A csapatok tagjai vinnyogó hangokkal jelzik jelenlétüket. A vészjelzés hangos ugatásokból és csettintésekből áll.<ref name="field"/> Elhangzásakor lemásznak a fákról, és szétszóródva menekülnek.<ref name="field"/>
Ragadozói [[óriáskígyó]]k, ragadozó madarak, [[rókák]], [[kutyák]], és nagymacskák, mint a [[jaguár]], a [[puma]] vagy a [[jaguarundi]]. Mivel néha betör a tyúkólakba, ezért az emberek is vadásszák.<ref>{{cite web|title=Southern Coati|url=http://itech.pjc.edu/sctag/coati/Southern%20Coati.htm|accessdate=2007-07-13}}</ref>
==Szaporodása==
| |||