„Magyar Szocialista Munkáspárt” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hiv. |
|||
53. sor:
1988 májusában az MSZMP országos pártértekezletén Kádár elvesztette hatalmát, a feltörekvő [[Grósz Károly]] és köre kihagyta a Politikai Bizottságból és nem választották meg a párt főtitkárának sem, ehelyett a pártelnöki tisztséget kapta meg, ami már nem járt tényleges hatalommal.
1989 februárjától [[MSZMP reformkörök|reformkörök]] alakultak a párton belül. Ezek működése felgyorsította a párt demokratizálódását, segítette a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] folyamatát, de felerősítette a pártban a belső megosztottságot. [[1989]]. [[október 7.|október 7-én]], a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusán új párt létrehozásáról döntöttek. Demokratikus alapszabályt fogadtak el, az átlépők elhagyták a párt nevében szereplő „munkás” szót is.
{{idézet2|''Nekünk vissza kell utasítani, mert alaptalan a »bűnös párt« fogalma. Egy megtisztult, megújult párt image-ét kell megteremteni, mert az önostorozás nem vezet most már sehova, legfeljebb a bűnbakkereséshez […]. Az engedményekről próbáljunk áttérni a kezdeményezésekre.''| A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának
1989. évi jegyzőkönyvei II. Szerk. S. Kosztricz Anna. Budapest, MOL, 1993.<ref>[http://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából], epa.oszk.hu</ref>}}
Az 1990-es demokratikus választásokon 8,5%-os eredményt elérve bekerült az új országgyűlésbe.
Az MSZP-be nem belépők 1989. december közepén folytatták az MSZMP XIV. kongresszusát, és [[Thürmer Gyula|Thürmer Gyulát]] választották a párt elnökévé. A [[Központi Bizottság]]ban tag lett a korábbi párt két politikusa, [[Grósz Károly]] és [[Berecz János (politikus)|Berecz János]] is. Az MSZMP 3,68%-os eredményével nem jutott be az új országgyűlésbe.
| |||