„Szíriusz” változatai közötti eltérés

303 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
(→‎A Szíriusz B: ref (január 31))
Átlagos sűrűsége viszont {{szám|125000|g/cm3}}. A csillag belseje [[degenerált anyag]]ból áll.
 
A Szíriusz kísérőjének létezéséről, elméletileg, már [[1845]] óta tudunk. Akkortájt fedezett fel [[Friedrich Bessel|Friedrich Wilhelm Bessel]], a [[Kalinyingrád|königsberg]]i csillagász, periodikus zavart a Szíriusz saját mozgásában, amelyet csak egy kísérő hatásával tudott megmagyarázni. Azonban az akkori távcsövek még nem voltak képesek a kísérő megfigyelésére. Csak [[1862]]. [[január 31.|január 31-én]] fedezte fel az amerikai optikus, [[Alvan Graham Clark]] a fehér törpét optikailag is.<ref>{{cite web | url = http://www.astrosurf.com/re/alvan_clark.pdf | title = Alvan Clark (1804-1887), George Bassett Clark (1827-1891) and Alvan Graham Clark (1832-1897), American Makers of Telescope Optics | format = pdf | work = astrosurf.com | accessdate = 2017-01-31}}</ref><ref>{{cite web| url=http://archive.boston.com/news/local/articles/2008/02/02/look_south_to_see_winters_brightest_constellations/ | title = Look south to see winter’s brightest constellations | author = Alan M. MacRobert | work = The Boston Globe | date = 2008-02-08 | accessdate = 2017-01-31}}</ref>
 
A Szíriusz kísérőjének alig valamivel nagyobb a tömege a Napénál. Az elmélet szerint hétmilliárd év után fehér törpévé kellene degenerálódnia. Azonban a Szíriusznak ezt a végállapotot már korábban el kellett volna érnie, ha mindketten egyszerre keletkeztek volna, ahogy az feltételezhető. Akkor tehát miért nem törpecsillag a fő csillag is? Feltehető, hogy a kísérőnek korábban nagyobb volt a tömege, majd felfúvódott [[vörös óriás]]sá, miközben tömegének nagy része átáramlott a másik csillagra, úgyhogy most annak nagyobb a tömege.