|
[[I. Chlodvig|Chlodvig]] – a frank hagyománynak megfelelően – felosztotta országát négy fia között. Ez a szokás a következő két évszázadban is fennáll: a birodalom általában megosztott, s csak időnként egyesül egyetlen [[uralkodó]] alatt; a frankok azonban mindig egységesnek tekinették államukat, a párhuzamosan uralkodó királyok elvileg közösen kormányoztak. A [[Frank Birodalom]] ebben a kései ([[Nyugatrómai Birodalom|Nyugat-]] és [[Keletrómai Birodalom|Kelet-]]) [[Római Birodalom]]mal mutat hasonlóságot.
A Meroving királyok a gazdagabb előkelőket [[gróf]]okká, [[őrgróf]]okká nevezték ki, s védelmi, közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatköröket ruháztak rájuk. A frankok államigazgatása a rómaiak összeomló közigazgatási és adóztatási rendszere és a felbomló társadalmi rend ellenében jött létre. A grófoknak [[hadsereg]]et kellett fenntartaniuk; a hívükül szegődött [[lovag]]ok szolgálatait földek adományozásával jutalmazták. (Ebből a rendszerből fejlődött ki a [[feudalizmus]].) Ezeket a hadseregeket a király támadó és védekező feladatokra is összehívhatta.hadserk<references/>
A grófok nem tartoztak adóval a királynak (a pénzmozgás ezért elég jelentéktelen volt). A király a saját birtokaiból származó magánjövedelméből élt, állami bevételei nem voltak, s az általa elajándékozott földek semmilyen módon nem kerülhettek vissza hozzá. Így természetesen egyre szegényebb és szegényebb lett, s ezzel együtt hatalma is csökkent. A [[7. század]] uralkodói már nem tettek komoly kísérletet uralmuk megszilárdítására, és a semmittevésnek adták át magukat.
A [[7. század]] elején az uralkodó mind több teret adott az adminisztráció irányításában az udvar egy jelentős tisztségviselőjének, a ''maior domo''-nak, azaz a [[majordomus]]nak (a [[latin nyelv|latin]] kifejezés szó szerinti fordítása: ''a ház nagy embere;'' magyar megfelelője: udvarmester, háznagy, vagy ''hoppmester'' – a német ''hofmeister'' szóból –, de általában a latin szó használatos, esetleg ''majordómusz'' formában).
A cím hamarosan a [[Karolingok|Karoling]] családon belül öröklődött. Egyre inkább a [[majordomus]]ok lettek a tényleges katonai és politikai vezetők. [[732]]-ben az [[Ibériai-félsziget]]ről betörő [[mórok]]at legyőző sereget már nem a király, hanem [[Martell Károly]] majordomus vezette.
Fia, [[Kis Pippin|III. (Kis) Pippin]] a frank előkelők támogatásával véget vetett a Merovingok uralmának. Amikor [[Zakariás pápa]] segítségét kérte a [[longobárdok]] elleni küzdelemben, cserébe megkoronázásának elismerését kérte az egyháztól. Az utolsó Merovingot, [[III. Childerich]]et [[751]]-ben távolították el trónjáról. Életben hagyták, de hosszú haját levágták és kolostorba kellett vonulnia.
== Források és jegyzetek ==
<references/>
{{Uralkodóházak Európában}}
| 