„Podstrana” változatai közötti eltérés

Podstrana területének első ismert lakói az [[illírek]] voltak. Erről az itt található halomsírok és a Primorska kosa egyik csúcsán a Glavicán található várrom tanúskodik. A görög telepesek is itt hagyták nyomaikat, melyet az isszai (Vis) görög kolónia műhelyében készített váza és a Mutogras nyugati részén talált görög sír bizonyít. E terület legjelentősebb római települése Pituntium volt, mely a mai Szent Márton templom környékén feküdt. Podstranán vezetett át a [[Salona|Salonáról]] Naronára vezető tengerparti római út. A [[7. század]]ban Podstrana területén horvátok telepedtek le, akik a [[9. század]]ra felvették a keresztény hitet, ezt a 9. század első felében épített Szent Márton templom igazolja, amely mellett ott állt Mislav fejedelem udvarháza ahol [[839]]-ben a velencei dózséval béketárgyalások zajlottak. A templom közelében a római Pituntium helyén fejlődött ki a horvát település, melyet a [[11. század]]ban Bilajként említenek. Rajta kívül még több középkori település is állt itt. Ilyen volt Gornja Vas és Perun, melyeket valószínűleg még a kereszténység felvétele előtt alapítottak és a Perun-hegy alatti Gostan, melyet [[1208]]-ban említenek először. Az ősi települések között azonban a Vršina déli lejtőin fekvő Podstrana volt a legnagyobb, mely a [[10. század]]ban már bizonyosan lakott volt. A 9. században a mai Podstrana területén már három templom állt, a Szent Márton templom kívül a Vršinán épített Szent György templom és a siti Szűz Mária templom. Egykor valamennyi önálló plébánia központja volt, de a korbeli forrásokból ismert, hogy a Szent Márton és a Szent György plébániát a 15. században, még [[1448]] előtt egyesítették. A Szent Márton plébániát még a 11. században, a Szűz Mária plébániát pedig [[1444]] után, de még a két másik plébánia egyesítése előtt alapították.

 

 

== Lakosság ==