„Bay Zoltán” változatai közötti eltérés

Emellett folytatta kísérletsorozatát, amelynek eredménye az [[elektronsokszorozás]], más néven [[fotoelektron-sokszorozó]] elvén alapuló [[részecskeszámláló]]. Berlinben ismerte meg az 1954-es fizikai [[Nobel-díj]]as [[Walther Bothe|Walther Bothét]], aki [[Hans Geiger]]rel végzett a kialakuló új tudományág, a [[kvantummechanika]] fejlődésének alappilléreivé váló kísérleteket. E kísérletek hatására kezdett a koincidenciamérések<ref group="m">A magfizikában a különböző detektorok által rögzített jelek időbeli egybeesését koincidencia mérések során vizsgálják, aminek célja annak megállapítása, hogy a regisztrált beütések ugyanazon fizikai eseményből származnak-e. {{CitWeb|url=http://www.reak.bme.hu/fileadmin/user_upload/felhasznalok/legrady/OF_labor/meresleirasok/koincidencia_v5.pdf |tit=Koincidencia mérés (segédlet) |aut= |aut2= |ann=2011 |accd=2016-12-16 |red=BME NTI |loc=}}</ref> kivitelezésének tökéletesítésére az elemi részecskék számlálásával foglalkozni. Útmutatásai alapján készített [[Geiger–Müller-számláló|Geiger-csöveket]] két tanítványa, Papp György és Szepesi Zoltán, akiknek a disszertációja a másodlagos gamma-sugárkibocsátás intenzitáseloszlásának mérésével foglalkozott. A mérés sebességében a döntő javulás azonban csak akkor következett be, amikor Bay az elektronsokszorozó bevezetésével teljesen új számlálási elvet valósított meg. Az 1938. évi felfedezés után többen kértek tőle fotoelektron-sokszorozót, köztük [[Werner Heisenberg]]{{refhely|Füstöss9}} és [[Neumann János]] is.<ref name="Világhíres Feltalálóink">{{cite web |url= http://www.feltalaloink.hu/tudosok/bayzoltan/html/bayzolindex.htm |title=Világhíres Feltalálóink. Bay Zoltán fizikus.1900–1992 |first= |last=|publisher=feltalaloink.hu |year=2003|accessdate=2016-03-07}}</ref>

 

A világon először alkalmazta a másodlagos elektronsokszorozás elvét az atomszámlálásban: az előkészített számlálóberendezést a folyékony nitrogén hőmérsékletére lehűtve, a zaj szinte teljesen megszűnt. Ennek eredményeként a részecskeszámlálás sebességét három nagyságrenddel meg lehetett növelni, ezzel valóra váltak elgondolásai a nagysebességű koincidenciakísérletek terén. Ma ez képezi az alapját a gyors atomszámlálásban alkalmazott minden eljárásnak. Az új módszer nemzetközi elismerését jelzi, hogy az elektronsokszorozás elvén alapuló két számlálóját Washingtonban az Energy Research and Development Administration (Energiaügyi Hivatal) és a National Museum of History and Technology, Smithsonian Institution (Nemzeti Múzeum) együttműködésével létrejött "Atomsmashers 50 Years" (Atomrombolók 50 év) című kiállításán központi helyen állították ki.{{refhely|SzTNH}}