„Szellemi alkotás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: jav |
bőv |
||
2. sor:
A szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogviszonyokat egyre gyakrabban [[szellemi tulajdon]]nak nevezik. Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]]-nek a szellemi alkotások [[jog]]ára szakosított szerve is a [[Szellemi Tulajdon Világszervezete]] (WIPO) nevet viseli.
{{idézet|A szellemi alkotások joga a polgári jog viszonylag önálló, sajátos területe. Mind az áruviszonyelmélet, mind a struktúraelmélet képviselői egyaránt a polgári jog szerves részének tekintik. Viszonylagos önállóságát a jogviszonyok sajátos tárgya is megalapozza. E jogterület jogviszonyait az alkotáscentrikus megközelítés jellemzi.<ref>http://polgarijog.uw.hu/A.10_v.1.0..pdf</ref>}}
== Magyarországon ==
A magyar polgári jog művelői egyetértenek abban, hogy a szellemi alkotások joga a polgári jog sajátos területe. A szellemi alkotások joga mint gyűjtőfogalom egyrészt a [[szerzői jog]]ot, másrészt az [[iparjogvédelem|iparjogvédelmet]] foglalja magába. A Polgári Törvénykönyv védi továbbá azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még [[közkincs|közkinccsé]] nem váltak. (know-how){{refhely|1959. IV||Lontai 1998}}
31 ⟶ 33 sor:
{{csonk-szakasz}}
== Elméletek a szellemi alkotásokról ==
== Jegyzetek ==▼
{{idézet|Tulajdoni elmélet: lényegében a tulajdonjog tárgyaként minősíti a szellemi alkotáshoz fűződő érdekeket. A tulajdon szabadságának, korlátlanságának elvét a szellemi alkotásokra kiterjesztve biztosítja az alkotó oltalmát, alkotása tekintetében fennálló rendelkezési jogát. A tulajdoni elmélet bírálata, hogy kizárólag az
{{jegyzetek}}▼
alkotásokhoz fűződő vagyoni érdekek kifejezésére alkalmas. A magyar civilisztikai irodalomban hagyományosan elutasították ezt az elméletet, csak az abszolút szerkezettel való rokonságot ismerik el.
Eszmei javak elmélete: a szellemi alkotás jelentősen különbözik a fizikai dolgoktól, ezért a hozzá fűződő érdekek jogi oltalmára a tulajdonjog intézménye nem alkalmas. Az immateriális javak oltalmára szolgáló jogintézmények is abszolút szerkezetű, kizárólagos jogosultságot teremtenek, ez azonban csak szerkezeti rokonságot mutat a [[tulajdonjog]]a. Az elméletnek a vagyoni oldal kizárólagosságát nem sikerült következetesen feloldania, a személyiséghez fűződő érdekeket pedig csak hangsúlyozza, de nem tudta sikerrel beépíteni (dualista koncepció).
Személyiségi jogi elmélet: [[Gierke]] nevéhez fűződik. A személyiségi oldal elsődlegességét vallja, a vagyoni oldalt esetlegesnek tekinti. Megalapozza ezzel a szellemi alkotások monista elvi alapra építő felfogását.
Kombinációs elméletek: [[Ulmer]] teóriája szerint a személyiségi jellegű és a vagyoni jogosítványok szétválaszthatatlanok.
Versenyjogi elmélet: [[Elster]] szerint a szellemi alkotások alapvető rendeltetése a felhasználás, ezért jogi természetük lényegét a versenyfunkcióban kell látni.<ref>http://polgarijog.uw.hu/A.10_v.1.0..pdf</ref>}}
== Források ==
*'''1959. évi IV. törvény''' A polgári törvénykönyvről
* [[Lontai Endre]]: Magyar polgári jog. Szellemi alkotások joga. [[Eötvös József Könyvkiadó]] (Budapest, 1998; ISBN nélkül)
▲== Jegyzetek ==
▲{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://ptk2013.hu/szakcikkek/grad-gyenge-aniko-bucsu-a-szellemi-alkotasok-jogatol-a-szerzoi-jog-es-az-iparjogvedelmi-oltalmi-formak-polgari-jogi-vedelme-a-magyar-maganjogban/1776 Grad-Gyenge Anikó]
▲* [http://polgarijog.uw.hu/A.10_v.1.0..pdf A szellemi alkotások jogának főbb területei]
[[Kategória:Iparjogvédelem]]
| |||