„Bolognai folyamat” változatai közötti eltérés

* felkészíteni a hallgatókat későbbi szakmai pályafutásukra, a demokratikus társadalmi életben aktív állampolgárként való részvételre, támogatni személyes fejlődésüket;

* széles hozzáférést biztosítani magas színvonalú, demokratikus alapelveken és tudomány szabadságán alapuló felsőoktatáshoz.

A bolognai folyamat a Bolognai Nyilatkozatról kapta a nevét, amelyet huszonkilenc európai ország felsőoktatásért felelős minisztere írt alá az olaszországi [[Bologna]] városában, 1999. június 19-én. Mára negyvenhat ország csatlakozott hozzá, amelyek mindegyike aláírója az [[Európa Tanács]] Európai Kulturális Egyezményének is, és elkötelezett az [[Európai Felsőoktatási Térség]] céljai mellett. A bolognai folyamat fontos jellemzője és sikerének kulcsa, hogy az egyes országok kormányzata mellett részt vesz benne az [[Európai Bizottság]], az Európa Tanács, az [[UNESCO CEPES]] (az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezetének Európai Felsőoktatási Központja), valamint a felsőoktatási intézmények, a hallgatók, a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók, a munkaadók és a minőségbiztosítási ügynökségek képviselői.

 

Az alapvető keretrendszer három szintre tagolódik, három egymásra épülő [[oklevél]]lel (diplomával), amelyek ''bachelor'' ([[alapképzés]]), ''masters'' ([[mesterképzés]]) és ''[[doktori]]'' fokozathoz vezetnek.

 

 

== Hatások ==