„Margarethe hadművelet” változatai közötti eltérés

 
=== 1944 márciusa ===
[[File:A Harmadik Birodalom hadserege a Margit hídon - 1944.03.19.jpg|thumb|A Harmadik Birodalom hadserege a Margit hídon 1944. március 19-én]]
A ''Margarethe I'' végső változatának kidolgozására [[február 28.|február 28-án]] adta ki a parancsot Hitler. A parancs három kikötést is tartalmazott: a felvonulás az országon belül történjen átvonuló csapatoknak álcázva (innen a ''„trójai faló”'' elnevezés), a csapatmozgásokat „álcélok” megadásával leplezni kell, valamint meg kell erősíteni a megszálló egységeket ejtőernyős, páncélos és motorizált, illetve a légierő egységeivel, továbbá megszálló rendőri erőkkel. A főbb hadigazdasági és politikai központokat is ki kell jelölni. [[március 3.|Március 3-án]] Hitler a déli, ukrajnai harchelyzetek szokásos megbeszélésén közölte a hadvezetéssel, hogy a ''Margarethe I'' március végére tervezett végrehajtása késői, legalább két héttel korábbra kell kitűzni. [[március 4.|Egy nappal később]] az [[1. Ukrán Front]] [[Kijev]]től nyugatra áttörte a német frontvonalakat és a nap végére 150&nbsp;km mélységben, 20–25&nbsp;km szélességben kiszögellést létesítettek. Hitler ezen a napon hagyta jóvá a végleges megszállási tervet is. [[március 5.|Ötödikén]] a [[2. Ukrán Front|2.]] és [[3. Ukrán Front]]ok is megkezdték az áttörési hadműveleteket a [[Dél Hadseregcsoport]] erőivel szemben. Ezen a napon kapják meg a megszállásra kijelölt német csapatok a felvonulási terveket, amellyel március 12-ére érhetnék el a készültséget, a hadműveleti tervek végrehajtásának időpontját március 15-ére tűzték ki. A [[Tarnopol]] térségében elszenvedett veszteségek miatt azonban ezt az időpontot sem sikerült tartania az [[Oberkommando der Wehrmacht|OKW]]-nek,<ref>Az OKW az ''[[Oberkommando der Wehrmacht]]'' rövidítése, ami magyarul a Wehrmacht főparancsnoksága.</ref> a kijelölt egységekből átvezényeltek párat a térségbe, így a hadműveleti tartalékból kellett a helyüket pótolni és [[Bécs]] környékére vezényelni.
[[Kép:Bundesarchiv Bild 101I-680-8282A-16A, Budapest, Panzer VI (Königstiger).jpg|jobbra|bélyegkép|280px|Német páncélos Budapesten, 1944 őszén]]
[[március 18.|Másnap reggel]] Horthyék a [[Turán (vonat)|Turán]] nevű különvonaton megérkeztek [[Salzburg]]ba, ahonnan a delegáció – Csatay, Szombathelyi, Ghyczy, Fütterer – a [[Klessheim kastély]]ba érkezett. A tárgyaláson Hitleren kívül még [[Wilhelm Keitel]], [[Kurt Zeitzler]] vezérezredes (vezérkari törzsfőnök),<ref>Generaloberst, ''Generalstabschefs des Heeres'', 1942. szeptember 24–1944. július 20. között tölti be ezt a posztot. Heinz Guderian fogja követni, aki 1945. március 28-ig tölti be ezt a posztot.</ref> [[Alfred Jodl]], [[Walter Warlimont]] altábornagy, Ribbentrop, Himler és [[Martin Bormann]] voltak jelen, illetve a hadműveleti törzs két szakértője. Az eredménytelen tárgyalások ideje alatt minden külvilági kommunikációtól elzárták a magyar küldöttséget, ezzel a németek elérték, hogy a bevonulás napján az ne tudja ellenállásra felszólítani a magyar csapatokat. Hitler 17:00-kor kiadta a végrehajtási parancsot és ''22:00-kor'', 5 órával a megindulás után a német csapatok megkezdték a kirakodást a ''Trojanisches Pferd hadművelet'' által meghatározott főbb [[magyarország]]i vasúti csomópontokon ([[Bicske]], [[Ceglédbercel]]).
 
[[március 19.|19-én]] 0:00 és 2:00 között a [[Sándor-palota (Budapest)|Sándor-palotában]] ülésező politikai és katonai vezetőknek – [[Bajnóczy József]] vezérezredes (HVKF-helyettes), [[Dálnoki Miklós Béla|Miklós Béla]] vezérezredes (a kormányzó katonai irodájának főnöke), [[Náday István]] vezérezredes (az [[1. magyar hadsereg]] pk-a), [[Beregfy Károly]] vezérezredes (I. hadtest pk-a), [[Bakay Szilárd]] altábornagy (a szombathelyi III. hadtest pk-a), [[Magyarosy Sándor]] altábornagy (a légierők pk-a), [[Vörös János (vezérezredes)|Vörös János]] altábornagy (a [[székesfehérvár]]i II. hadtest pk-a), [[Hellebronth Vilmos]] vezérőrnagy (a légierők pk-helyettese) – kézbesítette [[Szentmiklóssy]] külügyminiszter-helyettes Ghyczy Jenő külügyminiszter által küldött táviratát,<ref>Az álcázott távirati szöveget valószínűleg a kiutazás előtt beszélték meg. A kézbesített távirat ezt tartalmazta: ''„Kérem, tudassa feleségemmel, hogy jól vagyok.”''. Lásd: ''Háború és 49 év béke.'' 1994/1., 12. o.</ref> amely az előzetes megbeszélések alapján egyértelművé tette számukra a német megszállás kezdetét. Az okkupálás kisebb ellenállásoktól eltekintve sikeresen zajlott le. Az újvidéki Duna-hídon félórás tűzharc alakult ki, amelyben 28 német és egy magyar honvéd esett el. Ellenállásról tettek jelentést Sopronból, Győrből, Székesfehérvárról és a budaörsi repülőtérről. A Budai Várban a tűzharcnak is voltak áldozatai. A német hadsereg összesen mintegy 50, a magyar mintegy 10 katonát vesztett. <a href="http://www.paprikapolitik.com/2014/03/on-the-german-occupation-of-hungary/" rel="nofollow">www.paprikapolitik.com/2014/03/on-the-german-occupation-o...</a> Több visszaemlékezés szerint a németeket virágesővel fogadták egyes települések német etnikumú lakosai.<ref>Elsődlegesen az ''1944 márciusának krónikája'' c. cikken alapul ez a fejezet (ld. forráslista).</ref>''
 
== A hadművelet ==
1 438

szerkesztés