„Lengyel örökösödési háború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
link jav. |
a Bar egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
98. sor:
A nagyhatalmak [[III. Ágost lengyel király|Frigyes Ágost szász választófejedelmet]] ismerték el Lengyelország királyának, III. Ágost néven. [[1736]]-ban [[I. Szaniszló lengyel király|Leszczyński Szaniszló]] hivatalosan is lemondott. III. Ágost király általános amnesztiát hirdetett. [[Michał Serwacy Wiśniowiecki|Wiśniowiecki herceget]], szolgálatai jutalmául kinevezte Litvánia nagyhetmanjává (főhadparancsnokává).
A trónját vesztett [[I. Szaniszló lengyel király|Leszczyński Szaniszlót]] apósa, [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] már [[1736]]-ban kárpótolta a háborúban megszerzett, és a békeszerződésben Franciaországnak ítélt [[Lotaringia]] és [[Bar Hercegség|Bar]] hercegségeivel. A száműzött Szaniszló új alattvalói körében nagy népszerűséget szerzett. Halála (1766) után a hercegségeket leánya, [[Leszczyńska Mária francia királyné|Leszczyńska Mária királyné]] révén veje, [[XV. Lajos francia király|a francia király]] örökölte, a tartomány ma is Franciaországhoz tartozik.
Lotaringia addigi urának, [[I. Ferenc német-római császár|Ferenc István hercegnek]] [[1736]]-ban formálisan is le kellett mondania fejedelemségéről, hogy feleségül vehesse [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] főhercegnőt. [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]] ehhez a feltételhez kötötte a házassági engedélyt. Az ifjú férj cserébe a császártól megkapta a [[Toszkánai Nagyhercegség]] trónöröklési jogát.
| |||