Wikipédia

„Kvarc” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 62.165.207.173 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
1. sor:
{{részben nincs forrás}}
{{Ásvány infobox
| kép = Quartz Brésil.jpg
| név = Kvarc
| osztály = 4
| alosztály = D
| kémiai elnevezés = [[szilícium-dioxid]]
| képlet = SiO<sub>2</sub>
| kristályrendszer = trigonális
| megjelenés = hexagonális oszlopok, gyakoriak az ikerkristályok
| szín = víztiszta, gyakran tartalmaz színező vagy szennyező anyagokat, ezért különféle színű lehet, illetve átlátszósága is csökken, sőt opakká is válhat
| porszín = fehér
| fény = üvegfényű, törési felületén zsírfényű
| átlátszóság = átlátszó vagy áttetsző
| keménység = 7
| hasadás = nincs
| törés = kagylós
| oldhatóság = egyedüli oldószere a HF
| sűrűség = 2,66
| különleges tulajdonság = szerkezetének szimmetriájából adódóan cirkulárpoláros; az UV-fényt átereszti; piro- és piezoelektromos
}}
A '''kvarc''' az [[Oxidásványok|oxidok és hidroxidok]] osztályába tartozó [[Ásvány (anyag)|ásványfaj]], a [[szilícium-dioxid]] (SiO<sub>2</sub>) egyik szerkezeti változata. A kvarc a [[földkéreg]] egyik legelterjedtebb [[Ásvány (anyag)|ásványa]].<ref name="origojelkep">{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/20071014-a-tisztasag-es-csillogas-jelkepe-a-kvarc.html|title=A tisztaság és csillogás jelképe: a kvarc|author=[origo]|date=2007-10-26|publisher=[[Origo.hu|Origo]]|accessdate=2012-08-11}}</ref> A savanyú [[magma|magmából]] keletkezett eruptív kőzeteknek lényeges alkotórésze; kvarcszemekből áll a puszták, sivatagok, folyóvizek s részben a tengerek homokja, kavicsa, úgyszintén a homokkő. Nem hiányzik az metamorf kőzetek, valamint a gazdasági szempontból jelentős ásványelőfordulások ásványai közül sem. A kvarcnak szép színű, aránylag könnyen található változatai közül kerültek ki az első drágakövek.
 
== Ásványtani jellemzői ==
A kva<gallery>▼
A kvarc szilícium-dioxid, képlete '''SiO<sub>2</sub>'''.<ref name="origojelkep" /> Vegyi felépítésében a [[szilícium]] 46,7%, az [[oxigén]] 53,3%-kal vesz részt. Az idegen anyagoktól teljesen mentes, tiszta kvarc színtelen, átlátszó ásvány. Idegen anyagoknak rendkívül csekély mennyisége igen változatos színűre festheti; gyakori idegen szennyezései miatt a kvarc egyike a legszíngazdagabb ásványoknak.
 
A kvarcváltozatoknak egy része kristályokban fordul elő, ezek a ''kristályosodott kvarcok vagy fanerokristályos kvarcok''; más részüket kristályokban soha nem találjuk, ezek a ''vaskos kvarcok vagy kriptokristályos kvarcok''. A kristályosodott kvarcváltozatok közé tartoznak a [[hegyikristály]], az [[ametiszt]], a [[füstkvarc]], a [[citrin]], a [[rózsakvarc]], a zárványos kvarcok (kvarcmacskaszem, sólyomszem, tigrisszem, aranyos kvarc, rutilkvarc). A vaskos kvarcok vagy rostos vagy szemcsés szerkezetűek. Rostosak: a [[kalcedon]], a [[karneol]], a [[krizopráz]], a [[heliotrop]], az [[achát]]ok. Szemcsések a [[szarukő]], a [[jáspis]]. Kvarckőzet az [[aventurin]].
 
A kvarc nem hasad. A kristályosodott kvarcok törése kagylós, a vaskosaké egyenetlen, szálkás. Rideg, a vaskos változatok valamivel szívósabbak, mint a kristályosodottak. A gyakrabban előforduló ásványok között a legkeményebb, keménysége 7; az üveget jól karcolja, acéllal szikrázik. A teljesen tiszta kvarc sűrűsége 2,6-2,7 g/cm<sup>3</sup>, a gáz-, folyadék- vagy ásványi zárványokkal telt daraboké ennél kisebb, illetőleg nagyobb. Zárványok a kvarcban nagyon gyakoriak, főképpen a kristályosodott változatokban, éspedig mind folyadék-, mind szilárd-zárványok. Utóbbiak egy része fontos kvarcváltozatokat hoz létre (zárványos kvarcok). Hevítve a színes kvarcváltozatok színüket változtatják, részben színüket vesztik. Forrasztócső lángjában a kvarc megolvad.
 
A kvarckristályok, úgyszintén csiszolt kvarcok tökéletesen üvegfényűek. Törésfelületükön a kristályosodott kvarcok zsírfényűek, a vaskosak részben szarufényűek. Finomrostos változatai selyemfényűek.
 
A teljesen színtelen, valamint a szép, telt színű, átlátszó kvarcváltozatokat nemes kvarcoknak mondjuk (hegyikristály, ametiszt, füstkvarc, citrin, rózsakvarc).
 
A kvarc fénytörése és kettőstörése nem nagy, színszórása (diszperziója) csekély. Törésmutató Na-fénynél ω = 1,5444, ε = 1,5536.
 
== Megjelenési formái, genetikája ==
Kristályalakja-termete és képződési hőmérséklete között összefüggés van, ezért jó földtani hőmérő. A hexagonális β-módosulat a hőcsökkenés után is megtartja alakját, így következtetni lehet, hogy a kristály 573&nbsp;°C felett keletkezett-e vagy sem. Folyékony magmából (magas hőmérsékleten) hexagonális dipiramisos alakban kristályosodik, míg a csökkenő hőmérséklettel prizmalapjai is egyre inkább kifejlődnek. Alacsony hőmérsékletű, hidrotermális viszonyok között nyúlt, oszlopos termetű (prizmás), illetve a kristályon piramis, romboéder és trapezoéder lapok is megjelennek. Jellegzetes, hogy a különféle kristálylapok felülete is eltér egymástól: egyik érdes, másik vonalazott vagy tükrözően sima, melynek révén a trigonális szimmetria egyértelműen kifejezésre jut. Gyakran ikresedik, nevezetesebb ikertörvényei: a dauphinéi, a brazíliai és a japán iker. A kvarckristályokban nagyon gyakoriak a különféle ásvány- (például [[rutil]], [[amfibol]], [[azbeszt]]), valamint folyadék- és gázzárványok.
 
A kvarc a legáltalánosabban elterjedt ásvány. A savanyú szilikátkőzetek fő elegyrésze. Nagy keménysége és ellenállóképessége miatt a felszíni kőzetek lepusztulása során feldúsul, és tiszta kvarctörmelék (homok), homokkő, kvarcit keletkezik.
 
== Gyakorlati felhasználása ==
Nagyon sokféle: kvarcüveg előállítás, üveg- és kerámiaipar, csiszolóanyag, [[piroelektromosság|piro-]] és [[piezoelektromosság|piezoelektromos]] kristályok ([[ultrahang]], [[rádió]]adás, [[óra (eszköz)|órák]] (főleg [[kvarcóra|kvarcórák]]), színes és tetszetős változatai díszítő- és ékkövek.<ref name="origojelkep" />
 
== Változatai ==
A kvarcnak alapvetően két változata van, az 573&nbsp;°C hőmérsékleti határ alatt keletkező ''alfa''-kvarc és az efölött kristályosodó ''béta''-kvarc.
* '''Fanerokristályos (jól kristályosodott) változatai:'''
* [[hegyikristály]] (helyi változata a dipiramisos kristályformájú ''máramarosi gyémánt'') - színtelen, átlátszó változat
* [[füstkvarc]] - sárgásbarnától a szürkén keresztül a feketéig terjedő színű változat, a feketét ''morion''nak nevezik
* [[citrin]] - sárgaszínű változat
* [[ametiszt]] - ibolyaszínű változat
* [[rózsakvarc]] - rózsaszínű változat
* [[tejkvarc]] - tejfehér, opac vagy áttetsző változat
* [[kékkvarc]] - kék színű
* [[telérkvarc]] - telérekben, üregkitöltésben található szürkésfehér változat
* [[jogarkvarc]]
* [[csillagkvarc]] - sugaras halmazokból álló csoport
* [[sólyomszem]] - zöldesszürke, amfibolazbeszt szálaktól selyemfényű
* [[tigrisszem]] vagy ''macskaszem
* [[prázem]] - aktinolittűktől sötétzöld színű változat
* [[aventurin]] - csillámzárványos, vörösesbarna változat
* '''Kriptokristályos (rejtett mikrokristályos) változatai:'''
* [[kalcedon]]félék – tömött, vesés, fürtös, cseppköves változatok
** [[karneol]] – sárga-vérvörös kalcedon
** [[krizopráz]] – almazöld kalcedon
** [[sarder]] – barna vagy vérvörösen áttetsző kalcedon
** [[jáspis]] – tömött, vörös vagy sárgásbarna kalcedon
** [[szarukő]] – rideg, kagylós törésű, gumós megjelenésű kalcedon
* [[achát]]félék – sávosan színezett kalcedon
** [[cerachát]] – viaszszerű
** [[heliotrop]] – vörös pettyes zöld változat
** [[haemachát]] – vérvörös
** [[plazma (achát)|plazma]] – hagymazöld
** [[sardachát]] – vöröses
** [[mohaachát]] – mohaszerű zárványokkal
** [[dendritachát]] – dendrites sávokkal
* [[tűzkő]] (flint) – sötét, fénytelen
 
== Kvarcféleségek galériája ==
▲<gallery>
Amethyste geode.jpg|Ametiszt geoda
Aventurine.jpg|Aventurin kristálytömeg
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kvarc”