Wikipédia

„Kilogramm” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
botok
25 802 szerkesztés
a clean up, replaced: midig → mindig AWB
13. sor:
A prefixumokat a grammhoz illesztjük, de alapmértékegységnek a kilogrammot tekintjük.
A mérésügyi törvény elsősorban azokat a prefixumokat engedélyezi, amelyek tízes hatványkitevője háromnak egész számú többszöröse. További többszörös és tört mértékek:
* t, tonna = 1000  kg = {{szám|1000000}} gramm
* q, mázsa = 100  kg = {{szám|100000}} gramm
* dkg, dekagramm = 10 gramm
* cg, centigramm = 1/100 gramm
22. sor:
== Súly és kilogramm ==
[[Fájl:Bushel Table of States.jpg|thumb|right|upright=1.25|Az Egyesült Államokban 1854-ben kiadott hivatalos táblázat a bushel átszámítására vonatkozóan (lbs="font súly")]]
A hétköznapi szóhasználatban a kilogrammot gyakran a [[súly]] mértékegységének mondják.<ref>{{cite web |url= http://ts.nist.gov/WeightsAndMeasures/Publications/upload/h130-04all.pdf |title=Uniform laws and regulations in the area of legal metrology and engine fuel quality |first= |last=Coleman – Crown – Dresser |work=ts.nist.gov |year=2003 |accessdate=9 June 2011}} Jellemző idézet az Egyesült Államok mérésügyi törvényébőL. When used in this handbook, the term "weight" means, "mass." (Ha súlyt mondunk, az midigmindig tömeget jelent)</ref> Valójában a súly SI-mértékegysége a [[Newton (mértékegység)|newton]]; a kilogrammhoz igazított SI-n kívüli mértékegysége a [[kilopond]] (kp). Utóbbi a [[Műszaki–technikai mértékegységrendszer|műszaki mértékegység-rendszerben]] alapmértékegység volt. A súly a tömeg és a [[nehézségi gyorsulás]] szorzata; mivel a [[Föld]] felszínén a nehézségi gyorsulás jó közelítéssel állandó, a két mennyiség többé-kevésbé felcserélhető (1 &nbsp;kg tömeg 9,80665 newton, illetve 1 kilopond súlyú), általánosságban azonban ez nem igaz. A tömeg mértékére általában a súlyból következtetünk.
 
Léteznek eljárások, amelyek '''nem''' súlymérési módszerrel teszik lehetővé a tömeg megmérését, például rugók lengésével. Ilyen eljárások szükségesek az űrhajózásban.
 
== A kilogramm definíciója ==
Az első meghatározás (1795) szerint legyen ''egy kilogramm annyi víznek a tömege, amely egytized méter élhosszúságú kockába fér a víz fagyáspontján''. Ez volt gyakorlatilag a [[liter]] mértékegység meghatározása. Louis Lefèvre‑Gineau és Giovanni Fabbroni igen pontos mérésekkel kimutatták, hogy van a víznek egy sokkal stabilabb jellemzője: az a hőmérséklet, amelyen legnagyobb a sűrűsége. Ezt ők 4&nbsp;°C-ként határozták meg, és ennek alapján készült el platinából a ''Levéltári Kilogrammo'' 1799-ben. A XX. század óta ezt úgy fogalmazzák meg, mint 1 [[köbdeciméter]] (dm³) [[víz]] tömege a legnagyobb [[sűrűség]]ű állapotban, 3,984 [[Hőmérséklet#Celsius-skála|Celsius-fokon]] és normál légköri [[nyomás]]on. Hétköznapi használatra 1 &nbsp;kg-nak vehetjük a vizet bármely hőmérsékleten, mivel a sűrűsége nem változik nagyon. 50&nbsp;°C-ig 1% a hiba, de 100&nbsp;°C-on már 4%. Az eredeti platina[[etalon]] neve: ''kilogramme des Archives'', míg a platina-iridium (és most már hivatalos) változat neve: ''prototype international du kilogramme''. Az őskilogramm ''Marc Etienne Janety'' királyi ékszerész munkája<ref>{{cite web |url= http://www.platinummetalsreview.com/pdf/pmr-v12-i4-142-145.pdf |title=pmr-v12-i4-142-145.pdf |first=Donald |last=McDonald |work=platinummetalsreview.com |year=2006 |accessdate=15 March 2011}} A platina kilogramm története<br />Felirata: A kilogramm alapmintája, amely a 3-ik évben, Germinal 18-án készült, és átadva a 7. év Messidor 4-én</ref>
 
Ez valójában [[körkörös definíció]]: a víz sűrűsége kis mértékben függ a légnyomástól, a nyomás pedig többek között a tömegből [[SI származtatott egység|származtatott SI egység]]. Ennek elkerülésére [[1889]]-ben, a [[párizs]]i 1. [[Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia|Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián]] ''(Conférence générale des poids et mesures)'' a kilogrammot egy nemzetközi etalon, a [[sèvres]]-i [[Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal]]ban ''(Bureau International des Poids et Mesures)''<ref>{{cite web |url= http://www.bipm.org/en/si/si_brochure/appendix2/mass.html |title=BIPM - unit of mass |first= |last=|work=bipm.org |year=2010 [last update] |accessdate=3 March 2011}}</ref> őrzött, [[platina]]-[[irídium]] [[ötvözet]]ből készült, 39 [[Méter#A méter törtrészei|mm]] magasságú és átmérőjű henger (a ''„Le Grande Kilo”)'' tömegeként definiálták. Jelenleg egy elsőrendű etalont és hat hivatalos másolatát őrzik.<ref>{{cite web |url= http://www.bipm.org/en/scientific/mass/pictures_mass/vault.html |title=BIPM - international prototype and its six official copies |first= |last= |work=bipm.org |year=2007 |accessdate=10 March 2011}} A kilogramm és másolatai Sévres-ben</ref> Az etalonról az egyes országok számára másolatokat készítenek; ezek a nemzeti etalonok, amelyeket mintegy 10 évente újra összehasonlítanak a nemzetközi etalonnal.<ref>{{cite web |url= http://www.badw.de/aktuell/akademie_aktuell/2005/heft3/07_Meyer_Stoll.pdf |title= Die Regulierung der bayerischen Landesmaße |first= Cornelia |last= Meyer-Stoll |work= radiobar.toolbarhome.com |year= 2011 |accessdate=3 March 2011}}<br />E dokumentum tartalmazza az Ausztria által is használt, hegyi kristályból készült kilogramm etalon képét</ref>
63. sor:
|[[szilícium]] gömb||2330||429||93,4
|}
A táblázat első sora az ''1874 alloy'' adatait tartalmazza, a második az őskilogramm adatait. Az [[invar]]t (kobalttal dúsított invar) a méter etalonhoz használják. A kilogramm etalonokat nem egyszerű (7860 &nbsp;kg/m³), hanem korrózióálló acélból készítik. Az ötvözet anyagától függően tehát a kilogramm etalonok magassága és átmérője 38,9–39,2&nbsp;mm között változik. A térfogati adatok alapján belátható, hogy például ha egy [[platina]]- és egy [[acél]]<nowiki/>etalont hasonlítanak össze, a normál légköri levegő által keltett felhajtóerő miatt 95&nbsp;mg mérési hiba keletkezik. Ennek kiküszöbölésére egyes laboratóriumok [[vákuum]]<ref>{{cite web |url= http://www.npl.co.uk/engineering-measurements/mass-force-pressure/mass/products-and-services/vacuum-weighing-facilities |title=Vacuum Weighing Facilities |first= |last= |work=npl.co.uk |year=2011 |accessdate=22 March 2011}} Vákuum-mérleg az NPL laboratóriumban</ref> alatti mérleget használnak (NPL). A német Physikal-Technische Bundesantalt<ref>{{cite web |url= http://www.ptb.de/de/publikationen/mitteilungen/2008/2/08_2_3.pdf |title=08_2_3.pdf |first= |last=Borys - Scholz - Firlus |work=ptb.de |year=2008 |accessdate=25 March 2011}}Vákuummérlegek a német metrológiai intézetben</ref> kétféle vákuummérleget is használ. A [[BIPM]] kimérte az acél kilogrammetalonok mérési hibáját. Az általuk közölt ábrán jól látható, mekkora a mérési bizonytanságnak az a része, amelyet az etalon megválasztása, a mérleg megválasztása, illetve a levegő által keltett felhajtóerő okoz.<ref>{{cite web |url= http://www.bipm.org/utils/en/pdf/Density_of_standards.pdf |title=Density of Standards |first=R. |last=Davis |work=bipm.org |year=2003 |accessdate=27 March 2011}} A mérési bizonytalanság értéke függ az etalontól, a mérlegtől, valamint a levegő felhajtóerejétől.</ref>
 
=== Tömegetalonok jelzése ===
138. sor:
!Típus!!felhasználása!!pontossági osztálya<ref>egyedi, illetve ''több darab átlagára'' eltérő előírások – például az S osztályban az 1 g-os mérlegsúly egyedi (individual) tűrése 0,054&nbsp;mg, csoportra (group) 0,105&nbsp;mg</ref>!!anyaga, kivitele
|-
|J||analitikai mérlegek számára||0,003 &nbsp;mg||aranyozott, nem mágnesezhető
|-
|M||nagypontosságó mérésekhez||0,0054 &nbsp;mg||sárgaréz, bronz, Pt, vagy Rh felülettel
|-
|S||tudományos célra (Scientific)||0,014 &nbsp;mg||réz, alumínium, ón, oxidmentes
|-
|S-1||azonos az S osztállyal, de a nem-metrikus mértékek számára<ref>avoirdupois, aphotecary, troy, grain, carat, assay ton</ref>||0,014 &nbsp;mg||réz, alumínium, ón, oxidmentes
|-
|P||laboratóriumi és nagy pontosságú műszaki felhasználásra||0,1 &nbsp;mg||sűrűség: 7200–10000 &nbsp;kg/m³
|-
|Q||általános laboratóriumi felhasználásra, oktatási célra||0,1 &nbsp;mg
|-
|T||célműszerekhez, erőmérési célokra is||0,8 &nbsp;mg||alumínium
|-
|A||állami elsődleges etalon|| ||
175. sor:
* Az [[Avogadro-szám]]<nowiki/>os<ref>{{cite web |url= http://www.npl.co.uk/engineering-measurements/mass-force-pressure/mass/research/avogadro-project |title=Avogadro Project |first=Stephen |last=Downess |work=npl.co.uk |year=2011 |accessdate=22 March 2011}} Az Avogadro-projekt (National Physical Laboratory) szilíciumgömbje</ref> megközelítés kísérletet tesz rá, hogy a kilogrammot adott számú [[szilícium]]atom tömegeként definiálja. Gyakorlati megközelítéssel egy [[gömb]]öt használnának, amelynek méretét [[Interferencia|interferometria]] felhasználásával mérhetnék.<ref>{{cite web |url= http://www.npl.co.uk/upload/pdf/buoycornote.pdf |title=buoycornote.pdf |first= |last= |work=npl.co.uk |year=2007 |accessdate=25 March 2011}}A szilíciumgömb és más etalonok mérési hibája a levegő által keltett felhajtóerő következtében</ref>
 
A projekt megvalósításához egyetlen szilíciumizotóp szükséges. Erre a célra a 28-as izotópot választották, amelyet Oroszország tudott elegendő mennyiségben szállítani. Ebből az anyagból a német PTB-nek sikerült egykristálynövesztéssel szilíciumgömböket előállítania. Az ausztráliai Optikai Kutatóintézetben érték el a gömbök csiszolásával a lehető legtökéletesebb gömbformát. Az így létrehozott 93 &nbsp;mm átmérőjű gömbnek a gömbformától való eltérése jelenleg kisebb, mint 35 &nbsp;nm.<ref>{{cite web |url= http://www.csiro.au/science/ps35k.html |title=Precision spheres in push to re-define kilogram (Achievement) |first= |last= |work=csiro.au |year=2011 |accessdate=1 April 2011}} Az ''Australian Centre for Precision Optics'' beszámolója a szilíciumgömbök előállításáról</ref> A szilíciumgömb felületén oxidok képződnek néhány molekulányi rétegben (SiO és SiO<sub>2</sub>). Víz is rakódik rá; ha azonban vákuumban mérjük a tömegét, a víz elpárolog róla, tehát a mérés pontosságát nem befolyásolja. Míg a hagyományos platina–irídium kilogrammok ellenőrzése nagy mértékben függ azok állapotától és a mérlegek tulajdonságaitól, addig a szilíciumetalonról elmondható, hogy adatai ismertek és állandóak.
 
Az elgondolás a következőkön alapszik:
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kilogramm”