„Wehrmacht” változatai közötti eltérés

2 371 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
==Nemzetiszocialista hatalomátvétel==
1933. január 20-án az elnök [[Paul von Hindenburg]] [[Adolf Hitler]]t nevezte ki Németország kancellárjának. Hitler, aki frontkatonaként szolgált az [[Első világháború|I.világháborúban]] – a közkatonák között ritkaságnak számító vaskereszttel tüntették ki bátorságáért –, hamar kinyilvánította azt a szándékát, hogy a hadsereget nagy mértékben fejleszteni akarja. 1933 decemberében elrendelte, hogy növeljék a hadsereg létszámát háromszorosára. Célkitűzése az volt, hogy 1938-ra 21 hadosztály álljon hadrendben. [[1935]] márciusában újra bevezette a sorkatonaságot, hogy ezzel biztosítsa az emberanyagot a német hadsereg számára. Terveiben már 36 hadosztály szerepelt és ugyanekkor bejelentették, hogy Németország mindenféle korlátozás nélkül légierőt hoz létre. 1935-től kezdve ''Wehrmacht'' lett a német fegyveres erők hivatalos elnevezése.
[[File:Bundesarchiv Bild 183-2004-1202-504, Berlin, Adolf Hitler und Hermann Göring.jpg|thumb|right|250px|[[Adolf Hitler]] és [[Hermann Göring]] birodalmi marsall 1938 március 16-án.]]
 
Hitler tudatában volt annak, hogy terjeszkedési politikájának megvalósításához szüksége van a hadsereg feltétlen hűségére. Ennek elérésében védelmi minisztere, [[Werner von Blomberg]] is támogatta, aki 1932-től 1938-ig töltötte be posztját. (A békeszerződés rendelkezései értelmében a német védelmi miniszter nem lehetett volna aktív katona.) Ő volt az, aki elkezdte a ''Wehrmacht'' politizálását. Ezzel egyrészt az [[Ernst Röhm]] vezetése alatt álló nemzetiszocialista [[Sturmabteilung|SA (Sturmabteilung)]] befolyását, valamint [[Hermann Göring]], a [[Luftwaffe (Wehrmacht)|Luftwaffe]] főparancsnokának hatalmát akarta ellensúlyozni. von Blomberg rendeletének értelmében minden egyenruhán viselni kellett a nemzetiszocialista párt jelvényeit; 1934 augusztusában pedig bevezették a hűségesküt, amelyet a már szolgálatot teljesítő katonáknak ugyanúgy le kellett tenni, mint a később bevonulóknak. A fegyveres erők státusza így gyökeresen megváltozott a német államban. A tiszteket és a közkatonákat kötelezték, hogy az alkotmány helyett Adolf Hitlernek, a [[Harmadik Birodalom|Német Birodalom]] ''[[Führer]]''rének esküdjenek feltétel nélküli hűséget. Ennek később, 1944 júniusában, a Hitler elleni [[Walküre hadművelet|merényletkísérlet]] idején nőtt meg a jelentősége, amikor sok tiszt ezen esküje miatt tagadta meg a ''Führer'' elleni nyílt fellépést. Hitlernek példa nélküli hatalma lett a ''Wehrmacht'' felett, és ez csak növekedett, amikor 1938-ban von Blomberg helyett magát nevezte ki hadügyminiszternek.
 
Hitler javában készült a Versailles után kialakult helyzet megváltoztatására és a [[Harmadik Birodalom]] területének növelésére. 1936-ban csapatokat küldött a [[Demilitarizált övezet|demilitarizált]] Rajna-vidékre, anélkül, hogy tette bármilyen reakciót is kiváltott volna a britekből vagy a franciákból. Két évre rá az angolok és a franciák [[Müncheni egyezmény|müncheni hozzájárulásával]] az [[Anschluss]] értelmében bekebelezte szülőhazáját Ausztriát és visszaszerezte a [[Szudétavidék]]et Csehszlovákiától. 1939-ben lerohanta [[Csehszlovákia]] még meg nem szállt részeit is. Csapatai élén minden esetben páncélosékek haladtak, a légteret pedig a ''Luftwaffe'' repülőgépei uralták. Hadserege egy modern, rendkívül ütőképes fegyveres erő benyomását keltette. Ezt a benyomást csak erősítették a Spanyolországban történt események. A [[Spanyol polgárháború|polgárháborúban]] (1936–1939) a német páncélosok és a ''Luftwaffe'' repülőgépei kipróbálhatták erejüket.
 
Lengyelországot 1939 szeptember 1-jén támadta meg és ezzel kezdetét vette a második világháború Európában. Az Egyesült Királyság és Franciaország már korábban megállapodott, hogy Lengyelországot nem hagyják Csehszlovákia sorsára jutni. 1939. szeptember 3-án ultimátumot küldtek Németországnak, amely a hadműveletek leállítását és a tárgyalások felvételét követelte. Mivel ez nem valósult meg, az Egyesült Királyság és Franciaország is hadat üzent Németországnak,<ref>Hastings, 2011, 8. o.</ref> de kisebb összetűzéseken kívül nem történtek háborús cselekmények, ezért hívják ezt [[furcsa háború]]nak ''(drôle de guerre)''.<ref>{{cite web |url= http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1939_szeptember_3_megkezdodik_a_furcsa_haboru/ |title= Megkezdődött a furcsa háború |accessdate= 2012-12-11 |year= |month= |format= |work= |publisher= Rubicon |pages= |language= magyar |archiveurl= https://web.archive.org/web/20150512185643/http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1939_szeptember_17_szovjet_agresszio_lengyelorszag_ellen |archivedate= 2015-05-12}}</ref>
 
== Haderőnemek és parancsnokságok ==